Saját erőforrásainkkal éppúgy gazdálkodni kell, mint ahogy ezt mi tesszük a ránk bízott vállalatok dolgozóival. Néha hátrébb kell lépni, hogy minél tovább mehessünk előre – vallja Köcse Bálint, aki az egyetemről gyakornokként került az Aon Magyarország elődjéhez több mint 6 évvel ezelőtt. Azóta kipróbált már néhány pozíciót, de további kihívásokra is kész.
Hogyan kerültél szombathelyiként a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karáról Budapestre az Aon Magyarország elődjéhez, a Hewitt tanácsadó céghez?
- Már a szakdolgozatomat írtam, amikor kikristályosodott bennem, hogy mindenképpen a fővárosban szeretnék dolgozni, méghozzá menedzsment tanácsadás, HR vonalon, mivel számok helyett inkább emberekkel szerettem volna foglalkozni. Abban a 2012-es évben, amikor gyakornoknak jelentkeztem a Hewitt-hoz, igen sokan pályáztak velem együtt. Végül harmadmagammal nyertem felvételt. Az első nap végén mindjárt egy farsangi buliba csöppentünk, ahol a másik oldalukról is megismerhettük azokat, akik néhány nappal korábban interjúztattak minket. Ez nagyon felszabadító volt. Később rájöttem, hogy ez a baráti, nyitott, támogató légkör nem csupán a munkahelyi összejövetelek sajátja, hanem a dolgos hétköznapoké is. A cég valóban olyan volt, mint amilyennek hirdette magát. Laza és fiatalos a környezet, számítanak a véleményedre, bevonnak a döntéshozatalba. Tanácsadó cég lévén több vállalat működésébe is bepillantást nyertem, így egy kicsit olyan érzés ez, mintha több cégnél is kipróbálhatnám magam egyszerre.
Mi volt az első kihívás?
- Eleinte többféle projektben kaptam kisebb-nagyobb feladatokat, ami kiváló időszak volt a tapasztalatszerzésre. Az első önálló feladatom a Legjobb Munkahelyek Program projekt menedzseri posztja volt, ami nagy kihívást és felelősséget jelentett, hiszen ez volt az a program, amivel beazonosították a céget. A Hewitt már 2001 óta végez dolgozói elégedettségi felméréseket, amelyből ez a projekt kinőtte magát. A következő próba a Hewitt és az Aon integrációjához kapcsolódott, amikor rám bízták a két cég ismerkedő napjának megrendezését, amelynek révén szinte előbb ismertem meg az új kollégákat, mint a saját „régi” munkatársaimat.
De nem csak itthon dobtak a mélyvízbe...
- Valóban. Még alig érkeztem meg a céghez, amikor cégvezető megkérdezte tőlem, hogy vállanék-e egy külföldi munkát, méghozzá Dubaiban, illetve Szaúd-Arábiában. Hogy a viharba ne lett volna hozzá kedvem! A három hónapos projekt alatt összesen egy hónapot töltöttünk a két helyszínen, valódi mélyvíz volt. Egy átfogó emberi erőforrás stratégiát kellett kidolgoznunk. Nagyon érdekes volt egy teljesen más földrajzi környezetben, munkakultúában megtapasztalni, hogy miként adaptálhatóak a módszereink.
Milyen utat jártál be az Aon Magyarországnál? Mi volt a következő lépcsőfok?
- A Legjobb Munkahelyek Program után a globális projektek felé fordultam, amelynek révén több földrészen egyszerre folyó munkát kell koordinálnom. A cégekkel való közvetlen kapcsolattartást felváltották a világ különböző pontjain dolgozókkal folytatott telekonferenciák. Többet utazom és néha olyan érzésem támad, hogy el is távolodom a hazai tevékenységtől. A célunk olyan munkakörnyezet kialakítása, amelyben az innováció, az ötletek szabad áramlása főszerephez jut.
Jelenleg a cég életciklus üzletágának vezetője vagy. Lefordítanád ezt nekünk?
- A „big data” korszakát éljük, ami azt is jelenti, hogy a cégek saját munkavállalóikról is egyre több információt szeretnének begyűjteni. Hogyan érzik magukat a munkahelyi környezetben, mit csinálnának másképp, mi motiválja vagy éppen mi hangolja le őket? S ezt nem csupán szúrópróba-szerűen, hanem a teljes dolgozói életcikluson keresztül a jelöltségtől az onboardingon át a kilépésig. Az első pár hét meghatározó a dolgozói elkötelezettség kialakításában kezdve attól, hogy miként köszöntik az új kollégát a munkatársak és vezetők, mennyire egyértelmű számára, hogy a rábízott feladat miként szolgálja a cég céljainak elérését, mint ahogy az is, mennyire lát maga előtt vonzó karriercélokat. Az első benyomás egy új munkahelyen épp olyan fontos, mint a szerelemben. A vállalati kultúrának nagyobb megtartó ereje van, mint magának a munkának. Az új kollégák többsége elkötelezett, hogy ez így is maradjon, ahhoz a munkáltatónak a felvételi folyamatban bemutatott márkaígéretnek megfelelően kell működnie. Minél hitelesebb és önazonosabb a cég, annál könnyebb megtartani a munkatársait. Az Aon segít a cégeknek kitalálni az ehhez szükséges jó gyakorlatokat.
Azt hinné az ember, hogy a jó fizetésnél és a bőkezű cafetériánál nincs vonzóbb...
- A pénz és a juttatások csupán egyetlen elemet képviselnek abból a csomagból, ami az elkötelezettséghez szükséges. Ráadásul nem is feltétlenül a legfontosabbak. Az új generáció számára legalább ennyire fontos, hogy bevonják őket a szervezet életébe és ne a fejük felett hozzanak döntéseket. Fontos az erkölcsi megbecsültség. A köszönöm ereje gyakorta nagyobb, mint az anyagi elismerésé. De legalább ennyire fontos, hogy a dolgozó hozzá hasonlóan gondolkodó emberekből álló kollektíva tagja legyen.
Téged mi tart a cégnél? Milyen itt dolgozni?
- Alapvetően jó arc mindenki. A munkán kívül is tudunk miről beszélgetni és még egy sört is is megihatunk munka után anélkül, hogy téma nélkül maradnánk. Másrészt nagyon magas a cég szabadságfoka. A feladat adott, de az elérési út a mi ügyünk. Bármilyen új ötletre nyitottak. Itt valóban elhihető, hogy nem csak a munkánkat végezzük, hanem egy közös célért dolgozunk.
Nem is akadt mélypont?
- Saját munkánk menedzseléséért is mi vagyunk a felelősek, ami az arra hajlamos embereknél olykor túlvállaláshoz vezet. Nekem is akadt már ilyen túlterhelt időszakom, szerencsére ilyenkor mindig kapok segítséget.
Hogyan motiválod magad?
- A kedd esti foci sérthetetlen. Télen emellett a mozi, nyáron a különféle vízisportok, most éppen a wakeboard segít feltöltődni. De a menyasszonyommal nagyon szeretünk a Budapest környéki hegyekben sétálni, és rövidebb utakra is gyakran megyünk a szomszédos országokba, ha van egy hosszú hétvégénk. Kevésbe vagyok otthon ülős típus.
Akkor most az esküvőszervezés a közös hobbi?
- Igen, most ez tölti ki az időnket nyár végéig. Laza, kötetlen bulit szeretnénk, ahol mindenki jól érzi magát.
Ilyen laza volt a lánykérés is?
- De legalábbis távoli, azért ott egy kicsit izgultam. Tavaly eltöltöttünk néhány hetet az Egyesült Államokban. A legjobb része az volt, amikor két hétig autóval szeltük a kaliforniai utakat. Akkor kértem meg a kezét is. Csak mi voltunk és az országút.
Mit látsz a távolabbi jövőben?
- Kipróbálnám magam egy magasabb vezetői poszton, de később váltanék egy nyugis életre, ahol a munkám valójában a hobbim is. A fontos, hogy a hétköznapok ne sodorjanak el.