A járványhelyzet nemcsak a mindennapi életünket, de a munka világát is véglegesen megváltoztatta. A cégek elbocsájtásokról és költségvetés-csökkentésről döntöttek. Hogyan befolyásolta a járvány a munkavállalói élményt? Erre kereste a választ 2020-ban a Kincentric Globális Munkavállalói Élmény Kutatása, amely világszinten 42 ország 10 millió munkavállalójának élményébe enged betekintést. Itthon 21 iparág több mint 132 ezer dolgozójának megéléséről nyilatkoznak a kutatásban résztvevő vállalatok. A magyar munkavállalók többsége azt mondta, pozitív élményekkel zárta a járványhelyzet első hullámát.
A munkavállalói élmény tudatos kezelése javítja az üzleti teljesítményt
Agilis üzleti és HR-stratégiára, törődő és elkötelező vezetőkre és a kollégákkal folytatott folyamatos párbeszédre lesz szüksége a cégeknek, ha a járványhelyzet után is erősödni akarnak. A munkavállalói élményt, vagyis azt, hogy hogyan érzik magukat a kollégák a munkavállalói életciklus különböző állomásain, harmadjára mérte fel a Kincentric.
Magyarországon a vállalatok 33%-ának van munkavállalói élmény stratégiája, ami jelentős növekedés tavaly óta. Azok a vállalatok, amelyek tudatosan alakítják a munkavállalói élményt, átlagosan 2 százalékponttal érnek el magasabb üzleti eredményt az átlaghoz képest. Az elkötelezett csapat nagyban hozzájárul ehhez a sikerhez, de fontos szerephez jut a HR és az onboarding (új belépők integrálása) élmény is. Előbbi 7, utóbbi 6 százalékponttal járulhat hozzá az árbevétel növekedéséhez.
– Ez azt jelenti, hogy a zökkenőmentes HR-folyamatok, amelyek a munkavállaló számára jó élményt jelentenek, igenis hozzájárulnak a vállalat sikeréhez a személyes hatékonyságon és elkötelezettségen keresztül. Példaként az onboarding folyamatot vizsgálva azt látjuk, hogy azok az új belépők, akik pozitívan értékelték az első hetet, jelentősen erősebb elkötelezettséget mutattak 30 és 90 nap elteltével – mondta Venesz-Kormos Judit, a Kincentric tanácsadója.
Magyarországon idén 21 iparág 132.500 dolgozóját képviselve számoltak be a HR-esek arról, hogyan hatott a járvány és a vele együtt begyűrűző válság a munkavállalói élményre a szervezetükben. A Kincentric kíváncsi volt rá, mennyire elégedettek a vezetők válságkezelő technikáival, nyújtott-e megfelelő támogatást a vállalat a rendhagyó helyzetben, és arra is, hogy mit várnak a jövőtől. A válaszok minden vállalat számára kiemelten fontosak, hiszen a munkavállalói élmény meghatározó pillanatok sokaságából áll. Pozitívabb pedig akkor lesz, ha a vállalat tudatosan alakítja azt. Azaz válsághelyzetben sem hagyja magára a dolgozóit.
A vezetői hozzáállás kulcsfontosságú a válság kezelésében
Magyarországon a HR-esek és a munkavállalók túlnyomó többsége (80%) úgy érezte, hogy a felsővezetés törődik a kollégákkal a válságos helyzetben. A megváltozott körülmények között a vezetőknek nehéz döntéseket kellett hozniuk, ugyanakkor teljesen új hozzáállásra, viselkedésre volt szükség a dolgozók lelkesítésére és motiválására az új helyzetben.
A járvány utáni világban ugyanúgy szükség lesz inspiráló, törődő, elkötelező vezetőkre, éppen ezért prioritássá válik a felső és középvezetők fejlesztése. Jelenleg az itthoni vállalatok mindössze 40%-a érzi úgy, hogy a vezetői készen állnak, pedig a munkavállalói élmény szempontjából meghatározó pillanatok forrása az is, ahogy a felső vezetés kommunikál a dolgozókkal.
Intenzív időszakon vagyunk túl, amely folyamatos, de változó mértékű stresszt okozott a munkaerőpiaci szereplőknek. Amellett, hogy a vállalatoknak határozott és sokszor fájdalmas lépéseket kellett hozniuk, szerencsére sokan ismerték fel, hogy ebben a helyzetben is tehetnek a munkavállalói élmény javításáért – mondta Bakos Réka, a Kincentric vezető tanácsadója, a kutatás vezetője.
Mikor fordulhatott elő korábban, hogy egy CEO a saját nappalijából, a családjával a háttérben tartott eligazítást az alkalmazottainak? Korábban erre nem volt példa, de mivel a járvány-helyzet miatt nemcsak a közvetlen kollégák, de a vezetők emberi oldalát is megismerhették a munkatársak, megváltoztak az elvárások.
– Már tudjuk, hogy empatikus légkörben, megértést és támogatást biztosítva is lehet dolgozni, így innentől kezdve ez lesz a norma. Azok a cégek, amelyek vezetői tudják ezzel tartani a lépést, megkülönböztetőbb munkavállalói élményt, és így erősebb elkötelezettséget érhetnek el – mondta Bakos Réka. Hozzáteszi, az elmúlt félév legnagyobb tanulsága talán épp ez: ha növelni akarjuk a munkavállalói elkötelezettséget, akkor új alapokra kell helyeznünk a kapcsolódást és a kommunikációt.
Tovább erősödik a digitalizáció
Magyarországon a válság hatására a cégek 66%-a fagyasztotta be a munkaerő-felvételt, ötödük elbocsátásokról is döntött, 58%-uk pedig a költségcsökkentés részeként a képzési keretet is kisebbre szabta. Ugyanakkor a munkáltatók közel 40%-ánál előtérbe került a munkavállalók jóllétét, a stresszkezelés támogatását szolgáló programok indítása, és új technológiák bevezetésére is hasonló arányban áldoztak a vállalatok. Ez utóbbi jelentősen növekszik a közeljövőben: 2021-ben minden második vállalat fog új technológiába fektetni, míg 61% tervez a digitális megoldások gyorsabb bevezetésére koncentrálni. A stresszkezelést és a jólléti szolgáltatásokat 41% szándékozik megtartani.
Nem térünk vissza a régi normalitáshoz
Júniusban a magyar vállalatok 40%-a nyilatkozott úgy, hogy már a jövőre készülnek, kísérleteznek a válság utáni időszakban fenntartható működés megoldásaival, míg minden tizedik cég már be is vezetett néhányat ezekből az új programokból. Ezzel szemben 38% vélte úgy, hogy kezelik a helyzetet, kivárnak és vissza szándékoznak térni a megszokott működéshez. – Az igazán úttörő vállalatok nem hisznek benne, hogy visszatérhetünk a régi kerékvágásba. Ők már alakítják, tesztelik, sőt be is vezetik a programjaikat, folyamataikat az új világ normáihoz igazítva – mondta Köcse Bálint, a Kincentric magyarországi vezetője.
A Kincentric globális kutatásának eredményei is hasonló értéket mutatnak. Világszinten a vállalatok 55 százaléka készül aktívan a jövőre, és 36 százalékuk tervezi a Covid utáni új normában is biztosítani majd az otthoni munkavégzés lehetőségét. Ez nagy szám, az előrejelzések szerint Európában még magasabb, 40 százalék lesz azok aránya, akik legalább részben home office-ban folytathatják a munkát. A megkérdezett HR-esek szerint globális szinten jól menedzselték a cégek a járványhelyzetet, 56 százalékuk fektetett munkavállalói jóllét szolgáltatásokba, mert belátták, hogy kezelni kell a krízishelyzet okozta pszichés nyomást is.
Bár az első Covid-hullám erős munkavállalói élménnyel zárult, aminek legnagyobb hajtóereje a vezetők törődő hozzáállása volt, az előttünk álló időszak bizonytalansága és a megnövekedett munkamennyiség miatt a kiégés és az elkötelezettség bezuhanása komoly veszély a következő hónapokban. A krízis első szakaszához hasonlóan elengedhetetlen lesz az inspiráló, elkötelező és felhatalmazó vezetői hozzáállás, valamint a kollégákkal folytatott folyamatos párbeszéd gyakoribb és fókuszáltabb dolgozói mérések formájában.
Hogy segít a Kincentric?
A Kincentric üzleti eszközként tekint a munkavállalói élményre és az abból fakadó elkötelezettségre – legyen a szervezetnek 50, vagy akár 250.000 munkavállalója. A magas teljesítőképességű kultúrák rendkívül elkötelezett dolgozókból és olyan meghatározó pillanatokból származnak, amelyek a leginkább inspirálják, vezetik és elősegítik a munkavállalók fejlődését. A vállalat célja, hogy támogatást nyújtson a meghatározó pillanatok kialakításában úgy, hogy a szervezet sikeresen meg tudja tartani a legjobb embereit, és közben kiemelkedő eredményeket érjen el.
