Ahol szeretik a hétfőt

A jövő munkahelye

A jövő munkahelye

Nemzetközi siker félállásban, kisgyermekes anyaként

2018. szeptember 14. - A jövő munkahelye

Hogyan lehet egy multi cég magyarországi irodájából nemzetközi projekteket vezetni egy kisgyerek mellől, félállásban? Bakos Réka, az Aon Magyarország vezető tanácsadója szerint nem lehetetlen, de rugalmas vezető, támogató kollégák és családi összefogás nélkül nem sikerülne.

_dolgoznielmeny.jpg

A Legjobb Munkahelyek Programmal ismerkedtél meg először a cégnél 13 évvel ezelőtt, a gyakornoki időszak alatt. Mit tanultál abból az időszakból?
Gyakornokként az volt a feladatunk, hogy a felmérésben részt vevő cégek részletes elemzéseit elkészítsük a munkavállalói kérdőív eredményei alapján. Egyetemistaként lenyűgözött, hogy mennyire részletes a cég által használt, globális módszertanon alapuló diagnosztika, és mennyire konkrét kapaszkodót tud nyújtani a fejlesztésekhez - ne feledjük, 2005-ben még eléggé gyerekcipőben járt itthon ez a HR terület. Annyira izgalmasnak találtam ezt a témát, hogy végül a diplomamunkámnak is a munkavállalói elkötelezettség nemzetközi alakulása lett az egyik fő iránya, amihez rengeteg segítséget kaptam a mentoromtól és a Legjobb Munkahelyek Program akkori vezetőjétől is. A szakmai vonal mellett ez a nyitottság, támogatás, hogy gyakornokként is a csapat részének érezhettem magam volt a legerősebb benyomásom ebből a korszakból, és miután láttam, hogy milyen „hewittosnak” lenni, nem is igazán akartam máshol dolgozni.

rekawerkjo_1.JPG

Gyorsan kaptál lehetőséget arra, hogy Németországban is eltölts fél évet. Mit volt ott a feladatod?
- Igen, a nemzetköziség elég gyorsan belépett a szakmai életembe. Még nem dolgoztam egy éve sem tanácsadóként, amikor ún. Short Term Placement keretében a német irodához kerültem. Egy globális elkötelezettség projekthez bővítették a csapatot, több országból is érkeztünk. A riportok készítését, eredmények elemzését támogattam. Tartottam tőle, hogy a német munkakultúra más lesz, mint amit az otthoni szervezetnél megtapasztaltam, de egyáltalán nem így volt. Elképesztően jó közösségbe kerültem, ahol az extrém leterheltség ellenére sem szűnt meg a közvetlen és egymást támogató légkör - máig tartó barátságaim szövődtek akkor. Ez volt az első alkalom, hogy egy ennyire összetett projektben dolgozhattam, juniorként nagyon sokat tanultam arról, hogyan kell nagy munkaterhelés mellett a párhuzamosan futó sok szálat kézben tartani, az ügyfél és belső csapatot koordinálni. Akkor még nem sejtettem, hogy hamarosan az itthoni munkám nagy részét is ilyen projektek teszik majd ki.

2008-tól három éven át te vitted itthon a Legjobb Munkahelyek Programot, majd az elkötelezettség üzletág vezetője lettél és globális projekteket is vezettél. Miért olyan fontos szerinted az elkötelezettség mérés a cégeknél?
- Nagyon büszke vagyok arra, hogy az Aon nemzetközi szinten is, itthon pedig különösen az elkötelezettség megközelítés úttörőjének számít. Ma már senki sem kérdőjelezi meg a téma fontosságát, hiszen számos kutatás alátámasztotta, hogy az elkötelezettség egyértelmű hatással van a szervezetek üzleti eredményességére, de a kezdetekkor ez még nem így volt. A Legjobb Munkahelyek Program indulásánál bábáskodó kollégák sokszor mesélték, hogy számos cég nevetségesnek tartotta már az ötletet is, hogy megkérdezzék a munkavállalók véleményét. Ma 18 évvel később, világszerte a cégek 90%-a méri az elkötelezettséget és 95%-a tervezi mérni 2020-ban. Kimondottan lelkesítő az tudat, hogy egy globális mérésen dolgozva világszerte több tízezer munkavállaló mindennapi életére lehetünk hatással.

A magyar vezetői csapatban betöltött pozíciód mellé hamarosan európai szerepet is kaptál az Aonnál. Mi volt ez?
- Hasonlóan a magyar szerepemhez, a projektekben használt eszközeink, folyamataink immáron határokon átnyúló egységesítése és a nemzetközi tudásmegosztás biztosítása volt a feladatom. A cég országokon átívelő tudásmegosztását szolgáló havi európai webinar-jainkra máig nagyon büszke vagyok. Mindemellett egy olyan rendszer kidolgozását is elkezdtük, amely lehetővé teszi a régióból menedzselt projektek egységes áttekintését, és alapja lehet a további standardizációnak. Most már egy másik magyar kolléganő viszi ezt a területet, de nagyon jó látni, hogy a 3 éve kialakított szempontok és kategóriák továbbra is használatban vannak.

Két éve megszületett a kisfiad, Gábor. Meddig maradtál otthon, hogyan tértél vissza? Egyáltalán: hogyan tudsz egy kisgyerek mellől dolgozni? Mi van, ha beteg a gyerkőc, viszont határidő van?
- Amikor Gábor megszületett, egyáltalán nem tudtam, hogy milyen időtávon szeretnék majd visszatérni, szerencsére Rita, az akkori cégvezetőnk ebben maximálisan rugalmas volt. Pár hónap elteltével kezdtem azt érezni, hogy jó lenne heti néhány órát szakmai dolgokkal foglalkozni, így először projekt alapon tértem vissza. Ez maximálisan kiszámítható volt, hosszú határidőkkel, és win-win volt a csapatnak is és nekem is, hiszen át tudtam tőlük venni bizonyos feladatokat. Gábor egy éves kora után heti egy napra, majd félidőre módosult a munkaviszonyom, ezt nem tudtam volna meglépni anyukám és anyósom segítsége nélkül, mindketten lelkes nyugdíjas nagymamák. Nagyon hálás vagyok Ritának, Virágnak és az egész csapatnak azért, hogy ilyen fokozatosan térhettem vissza, hogy az időm nagy részében otthonról dolgozhatok, és ha beteg a gyerkőc, tudom, hogy számíthatok a támogatásukra. Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy ma Magyarországon még kevés kisgyermekes anyukának adatik meg ez a rugalmasság, de bízom benne, hogy egyre többen leszünk.

ga_bor.jpg

Létezik számodra work-life balance? Hogyan lehet ezt kisgyermekes anyukaként megvalósítani?
Az elmúlt közel egy év számos tanulsággal szolgált ebből a szempontból, sokszor előfordult, hogy a lelkesedésem elragadott és többet vállaltam be, mint ami ebbe az időkeretbe reálisan belefér, illetve nyilván a tevékenységünk jellegéből adódóan is van egy jó adag kiszámíthatatlanság a munkaterhelésben. Eleinte előfordult, hogy hétvégére csúszott egy nagyon fontos projekt teljesítése (a férjemre azóta is tiszteletbeli projekttagként gondolok az akkori támogatása miatt), vagy 35 óra lett a heti 20-ból - ilyenkor a nagymamák segítettek rengeteget-, de mostanra már jól kialakult a ritmus. Fontosnak tartom, hogy minden nap minőségi időt tudjunk együtt tölteni a családdal, és arra törekszem, hogy kiegyensúlyozott anyuka legyek, akinek  a kiegyensúlyozottságát erősíti, hogy olyan munkát végez, amit szeret, és ami feltölti - és nem pedig kibillenti ebből.

Nagy sikere volt Magyarország első munkavállalói élmény kutatásának, amit te vittél. Miért volt ez a projekt olyan fontos neked, mit adott?
- Nemzetközi szinten már több éve látszik, hogy a vállalatok az éves-kétéves mérésekről gyakoribb interakcióra szeretnének váltani - nyilván ehhez a technológia fejlődése és a megváltozott munkavállalói igények is hozzájárultak -, és az elkötelezettség mellett a dolgozói életciklus minden pontján szeretnék megérteni és fejleszteni a munkavállalói élményt. Legyen szó jelöltélményről, az új kollégák integrálásáról, vagy a távozó kollégák benyomásainak megértéséről. Szerettünk volna egy kutatást, amely átfogó képet ad arról, hogy hogyan is viszonyulnak a hazai vállalatok ehhez a témához, mik a terveik és mennyire állnak készen a munkavállalói élmény megértésre és tudatos fejlesztésére. 113 hazai vállalat vett részt a #dolgoznielmeny kutatásban, akik együtt több, mint 110 000 magyar kollégaó munkahelyi élményét határozzák meg nap, mint nap. Ez hatalmas siker, amire nagyon büszke vagyok, és az eredmények egyértelműen megmutatták azt, hogyan tudjuk leginkább támogatni a hazai cégeket a munkavállalói élmény mérésében, és fejlesztésében.

reka1.jpg

A munkavállalói élmény kutatás magyarországi sikere után az Aon nemzetközi cégeihez is te vezetted be a felmérést. Hol tart ez most?
- Már az itthoni kérdőív kialakítása közben felmerült bennünk, hogy ez a téma európai szinten, de akár globálisan is izgalmas lehet, így amikor lezártuk a kutatást, másnap küldtem egy összefoglalót a nemzetközi vezetőinknek, akik egy emberként álltak a kezdeményezés mögé. Nyáron zárult a nemzetközi kutatás, ami #getintothedialogue néven fut, és amiben közel 1500 HR vezető vett részt 46 országból, közel 22 millió dolgozó munkavállalói élményébe adva betekintést világszerte. A legizgalmasabb számok már elérhetőek ITT, a főbb tanulságokat pedig október 9-én osztjuk meg a szélesebb közönséggel egy webinar keretében amire ITT lehet regisztrálni.

Hogyan tervezed a jövődet?
- Szeretnék továbbra is nemzetközi vonalon maradni, a #getintothedialogue sikere nagyon lelkesít, de még ennél is fontosabb a kisfiam, a férjem, a velük töltött idő, és az egészséges egyensúly a szakmai, és a magánéleti vonal között.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ajovomunkahelye.blog.hu/api/trackback/id/tr1314238721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása