A koronavírus-járvány az FMCG (Fast-Moving Consumer Goods), vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkek szektorát sem kímélte és új hozzáállást, rugalmasabb és azonnali reagálást követelt meg az érintett cégektől. Uzsák Éva Virág, a Kincentric Hungary ügyvezetője beszélgetett Dúl Máriával, a Nestlé Hungary HR vezetőjével és Kiss Anitával, a HEINEKEN Hungária HR igazgatójával, akik számos olyan intézkedést vezettek be, melyekkel nagyobb fizikai és mentális biztonságot nyújthatnak a dolgozóiknak.
A HR vezetők egyetértettek abban, hogy veszélyhelyzet idején eltérő támogatást és kommunikációt igényelnek a termelésben dolgozó kollégák, mint az értékesítők vagy éppen az irodisták. A jövő irodája szerintük más funkciót fog betölteni, mint jelenleg, arról nem is beszélve, hogy teljesen új HR feladatokkal kell megbirkózniuk a rendkívüli helyzetet követően.
Kiss Anita HR igazgató arról számolt be, hogy a HEINEKEN Hungáriánál a kezdetektől a munkatársak és a munkahelyek védelmére helyezték a hangsúlyt. A hatékony kommunikáció pedig kiemelten fontos szereppel bírt, mert három nagy munkavállalói csoportot különböztetnek meg a cégnél, akiknek eltérő segítségre volt szüksége - másféle HR támogatást kellett kapniuk a termelésben dolgozó kollégáknak, mint az értékesítőknek vagy az irodai munkát végzőknek. Elgondolkodtatónak tartja a szakember azt a kérdést is, hogy ezek után miért fogunk bejárni az irodába, hiszen bebizonyosodott, hogy még az üzletileg legkritikusabb feladatok jelentős része is ellátható otthonról. Kiss Anita szerint lehetséges, hogy a jövőben nem a munkavégzés, hanem a társaság miatt fogunk ellátogatni az irodába. A cég elköteleződését a dolgozók iránt az is mutatja, hogy a home office-ban tevékenykedő családos kollégáknak foglalkoztató füzeteket küldtek, hogy a gyerekeket lekötve segítsenek időt felszabadítani a szülőknek.
„A Nestlé Hungáriánál összesen 2400-an dolgoznak, ebből mindössze 300 embert (az irodistákat és a sales-eseket) lehetett home office-ba küldeni, ám a gyárakban dolgozók munkája fizikai jelenlét nélkül elképzelhetetlen” - beszélt az egyik legnagyobb kihívásról Dúl Mária, az élelmiszeripari vállalat HR vezetője. A vészhelyzeti kommunikáció kialakítására ők is nagy gondot fordítottak, a cél az volt, hogy mentálisan és fizikálisan is támogassák a kollégákat és családjaikat az egészségük megőrzésében. A munkahelyük elvesztéséért aggódtak a legtöbben, éppen ezért a HR keretrendszer legfontosabb eleme az anyagi biztonság megőrzése volt. A HR vezető kiemelte, hogy még teljes leállás esetén is garantálják mindenki számára 12 hétig a munkabért. A következő időszakot pedig nemcsak üzletileg, hanem HR szempontból is hatalmas kihívásnak tartja.
A beszélgetés rövidített változata a járvány hozta változásokról és a meetup szereplőinek jövőről alkotott véleményeiről itt látható:
A beszélgetést követően közös gondolkodásra hívtuk a résztvevőket a be-novative platformján, ahol a következő kérdésre kerestük a megoldásokat:
Mik lesznek a HR legfontosabb területei/tevékenységei a rendkívüli helyzetet követően?
Az ötletelés során beérkezett 25 javaslat a HR új szerepe, a munkaszervezés, a munkavállalói élmény és az új készségek téma köré szerveződött.
Top3 ötlet a résztvevők értékelése alapján:
1. Rotation; átjárható szakterületek közötti munkaerő áramlás megszervezése és menedzselése
2. Belső kommunikáció, bizalom és elkötelezettség építése a felsővezetés és a munkavállalók között
3. Agilis munkaszervezés - a kollégáknak biztosítani a váltást munkaidő, munkabázis tekintetében
További információt az ötletek teljes listájáról vagy a beszélgetés hosszabb verzióját a következő e-mail címen kérhet: eszter.pek@kincentric.com
