Kincentric 5000 fő megkérdezésével végezte el globális kutatását, hogy jobban megértsük, hogyan vélekednek a dolgozók cégük befogadó kultúrájáról és milyen élmények, benyomások érik őket ezzel kapcsolatban nap mint nap. A tanulmány emellett azt is bemutatja, hogy a szervezeti kultúra miként járulhat hozzá a pozitív munkavállalói élményhez vagy éppen hogy vihetik a kultúrát célzó törekvések rossz irányba a munkahelyi hangulatot.
A befogadó kultúra körül sok a tisztázatlan kérdés. Mit is jelent pontosan a fogalom? Mi az, ami elősegíti ezt a szervezeten belül? Mi az, ami kisiklatja? Hogyan érdemes ezt mérni? Milyen pozitív hozadéka van, ha befogadó a kultúra a szervezetnél? A félreértések nagy része a fogalmak keveredéséből fakad: sokan hiszik, hogy a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás (DE&I) ugyanazt írják körül. De valójában három különböző, mégis egymással összefüggő fogalomról van szó. A sokszínűség a sokféleségről szól. A méltányosság az egyenlőségre összpontosít. A befogadás pedig biztosítja, hogy az alkalmazottakat megbecsüljék. Sok félreértés abból is fakad, hogy sokan úgy vélik a befogadó kultúra csak a különbségek kihangsúlyozásáról szól, de valójában ennél sokkal többről.
A befogadó kultúra kialakítása és építése a cégvezetőktől és a HR szakemberektől egyaránt megköveteli, hogy hitelesek legyenek és hogy saját cselekedeteik révén hozzájáruljanak a befogadó környezet erősítéséhez . Egy ilyen környezet, ahol a normák, a viselkedésmódok és az íratlan szabályok is erősítik a befogadó kultúrát, nem csupán a munkavállalói élményt javítja, de hozzájárul a tehetséges kollégák megtartásához és a csapatok teljesítményének javulásához.
A Kincentric kutatása alapján a befogadó környezet segít kihozni a maximumot az munkavállalókból és elősegíti a csapatok jobb dinamikáját és teljesítményét.
Azok a munkavállalók, akiket a befogadás mind a 4 elemében kedvező élmények érnek, magasabb elkötelezettséget mutatnak: több mint 87%-uk értékelte pozitívan az elkötelezettség szempontjait, és 80%-uk nyilatkozott kedvezően a céghez való tartozás érzéséről.
Mivel kell számolnia azoknak, akik befogadó kultúrát szeretnének építeni?
Az alkalmazottak több mint 40%-a arról számol be, hogy egy kimondottan nem befogadó kultúrában dolgozik.
Az alkalmazottak túlnyomó része, 73%-a tapasztalt valamilyen kirekesztést az elmúlt 12 hónapban. És, bár különféle háttérrel rendelkező munkavállalókat érintett mindez, a kutatás azt mutatja, hogy az alulreprezentált és marginalizált csoportokhoz tartozó kollégák nagyobb arányban szembesülnek elutasítással, kipécézéssel, büntetéssel vagy lenézéssel. Az alkalmazottak 63%-a volt tanúja egy másik személy kirekesztésének vagy felé irányuló méltánytalan bánásmódnak. Sőt a felsővezetők kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek szemtanúi kirekesztésnek, mint a munkavállalók. Az alkalmazottak kirekesztése közé tartozik az is, hogy az egyén ötleteit meg sem hallgatják , vagy valakit lealacsonyítanak kulturális háttere miatt. A vezetőknek fontos feladata felmérni, hogy ezek a viselkedési formák mennyire elterjedtek a szervezeten belül, és ha jelen vannak, milyen lépéseket kell tenniük, hogy megszüntessék a kirekesztést, hogy a szervezet tovább fejlődhessen.
3-ból csak 1 amunkavállaló mondja azt, hogy olyan helyen dolgozik, amely figyel rá, hogy a cég kultúrája befogadó legyen.
A legtöbb vezető számára a befogadó munkahelyi kultúra megteremtése a legfontosabb prioritás, ennek ellenére a Kincentric kutatásából kiderült, hogy az alkalmazottak 19%-ának vannak kedvezőtlen tapasztalatai, 39%-a pedig ellentmondásos érzésekről számol be. A felmérés azt is megmutatta, hogy a felsővezetők mindennapi tapasztalatai kedvezőbbek, mint a középvezetőké vagy az alkalmazottaké: a felsővezetők 62%-a érzi, hogy értékelik a hozzájárulásukat, szemben a középvezetők 50%-ával és a az alkalmazottak 28%-ával.
A felsővezetők példamutatása a kulcs
A vezetők azok, akik megteremtik a befogadó vállalati kultúra feltételeit, de ugyanakkor ők azok, akik meg is törhetik azt. A felsővezetők szavaikkal és tetteikkel alakítják a kultúra befogadóképességét, és ennek az egész szervezetre kiterjedő hatásai vannak. Ezért elengedhetetlen, hogy a vezetők ne csak beszéljenek a befogadásról, hanem viselkedjenek is úgy a mindennapokban.
A munkavállaók 37%-a nem tartja őszintének a felsővezetés munkásságát a befogadó kultúra építésére vonatkozóan, további 26%-uk pedig bizonytalan ebben a kérdésben.
Hiszen a befogadás nem történik meg csak úgy, magától. A vezetők példamutatásával indul, csak ezután következhet, hogy a beosztottaiktól is megkövetelik az alapelvek betartását. A vezetőknek teljes mértékben ismerniük kell, hogy mi is valójában a befogadás – amikor az alkalmazottakat tényleg megbecsülik, amikor támogatják őket, hogy merjenek felszólalni és biztosítják őket, hogy befolyásolhatják az őket is érintő döntéseket. Emellett fel kell számolniuk a kirekesztés különböző formáit.
Az alkalmazottak 75 %-a tekinti befogadónak a kultúrát azoknál a cégeknél, ahol a vezetők őszintén és hitelesen végzik a munkájukat. Ez az arány csak 3%, ott, ahol ez nem érvényesül.
A befogadó kultúra ezen szintjére eljutva a vállalat érzékelni fogja az olyan pozitív változásokat, mint a fokozott csapatdinamika és teljesítmény, a magasabb szintű elkötelezettség, a megnövekedett összetartozás érzés és maradni vágyás.
Az eredeti, angol nyelvű cikk megtalálható az alábbi linken: https://www.kincentric.com/insights/inclusive-culture-study
