Felhívni a figyelmet a független munkaerő egyre növekvő jelentőségére és példákkal segíteni azokat, akik a szabadúszó munkastílusra váltanának, ez vezette Filep Szilviát, az első alkalommal megrendezett Freelancer Fesztivál alapítóját. Lehet valaki szabadúszó és céges alkalmazott egyszerre? És mit tanulhat egymástól, egymásról a vállalati és szabadúszó közeg? Erről beszéltek freelancerek és cégvezetők a fesztivált megelőző találkozón.
Filep Szilvia, a Freelancer Fesztivál megálmodója, nagyvállalati karrierje mellett figyelt fel a független munkaerőpiac és a hazai közösségi irodák világára. Nem a szabadúszó életforma, sokkal inkább a munkáról másképp gondolkodó emberek keltették fel az érdeklődését. A szabadúszó vállalkozók jellemzően kitartó, újító gondolkodású, nyitott emberek, akik kockázatot vállaltak annak érdekében, hogy kezükbe vehessék a munkával töltött idő feletti irányítást. Bár a vállalkozóvá válással számos egyéb rizikó jelent meg az életükben, sok olyan frusztráció megszűnt, ami alkalmazottként nyomasztotta őket: a fix munkaidő, a sok meeting, az értelmetlenül eltöltött órák, napok (a legtöbb ember nem tud napi fix 8 órában koncentráltan teljesíteni, felszólításra kreatív vagy együttműködő lenni). Szilvia szerint az elégedettséghez és a hatékonysághoz vezető út azonban nem az, hogy mindenki szabadúszó létformára vált, hiszen sokak számára épp a kiszámíthatatlanság jelent óriási frusztrációt. Az azonban mind a munkavállalók, mind az munkaadók érdeke, hogy az egyes emberek a számukra legmegfelelőbb munkastílusban és időbeosztásban dolgozhassanak, így biztosítva a fenntartható, magas színvonalú teljesítményt.
A rendezvény társalapítója, Jakus Vivien, volt nemzetközi nagyvállalat hazai központjának HR vezetője pimaszul fiatalon, mégsem volt boldog. Egy részben Ázsiában, utazással töltött fél éves „sabbatical” (szakmai szünet) során volt ideje átgondolni, hogy mit szeretne elérni és megélni. Időt akart: a szeretteire, magára és még valamit: a céges feladatok mellett izgalmas, inspiráló kezdeményezésekben részt venni. Sikerült. Következő munkáltatójával egy itthon (különösen vezetői szinten) még nagyon szokatlannak számító heti négy napos munkabeosztást alkudott ki, ami mellett olyan projekteken dolgozik, amelyekben valódi értéket és kihívást talál. Először a „Város Hőse” program megalkotóinak ajánlotta fel önkéntes segítségét, hogy a kezdeményezést a vállalati szféra is megismerje, majd a HR Fest szakmai feladatait vállalta el. Ezt követően barátnője, Filep Szilvia a Freelancer Festivál alapítója kérte fel, hogy segítsen az esemény létrehozásában, tartalmi felépítésében. Vivien jelenleg arra a legbüszkébb, hogy őszinte története már közvetlenül hatással volt két ember életére, akik az ő példáján felbuzdulva nemrégiben kötöttek munkáltatójukkal megállapodást egy négy napos munkahét bevezetéséről. Hiszi, hogy a szabadúszó és/vagy vállalkozó, illetve munkáltatói lét között dilemmázók számára a legnagyobb segítség az lenne, ha nem kellene egy éles vágással végérvényesen választaniuk. Biztos abban is, hogy ez a munkáltatók érdekében is állna, hisz így megtarthatnának olyan szakembereket, akik talán csak vélt kényszerből, múló kíváncsiságból, vagy egy rossz időszak felhalmozódott frusztrációnak hatására hagynák ott őket. A kiégés is visszaszorítható lenne ezzel a nyitottabb szemlélettel.
A mi missziónk egy olyan jövőkép előmozdítása – mondja Jakus Vivien, – ahol mindenki élethelyzetének és személyiségének megfelelően választhat munkavégzési formát, és ahol a munkaerőpiac azáltal kerül egyensúlyba, hogy ez a rugalmasság a vállalatok fejlődésének is kulcsává válik. Hisszük, hogy ez nem elérhetetlen utópia és az első lépés a párbeszéd, egyenrangú partnerek között!
Elképzelhető-e az ma Magyarországon, hogy az alkalmazottak szabad idejükben más projektekbe is bekapcsolódnak, illetve, hogy nagy cégek szabadúszókat alkalmaznak? Az Aon Magyarország tanácsadással foglalkozó üzletágában van erre lehetőség.
Teret kell adni arra, hogy a cégek alkalmazottai kipróbálhassák magukat szabad idejükben akár freelancerként, más projektekben is – mondta Uzsák Éva Virág, az Aon Hewitt Innováció és PR vezetője. Fontos mérföldkő lesz a munkaerőpiac átalakulásában, ha változik a vállalatok hozzáállása és arra építkeznek, hogy egy fiatal számára kezdetben sok tanulási lehetőséget, fix jövedelmet es stabilitást adjanak (ahogy eddig is a legtöbb esetben). Később viszont sokkal szabadabb teret kell adni a kísérletezésre, önálló ötletek megvalósítására, rugalmasabb keretekkel, projekt alapú működéssel.
Verő Barbara a Nestlé HR vezetője azt mondta, hogy tapasztalatai alapján a multik vezetői félnek a kontrollvesztéstől, tartanak az otthonról dolgozás bevezetésétől és a szabadúszókkal, projekt alapon történő együttműködéstől. Pedig a freelancerekben számos lehetőség van, szeretnek kísérletezni, kreatívak és mindig tele vannak ötletekkel, ezáltal sokat hozzáadhatnak egy-egy projekt sikeréhez.
Remélhetőleg a home-office, vagyis az otthonról dolgozás kapcsán egyre több vállalat vezetője felismeri, hogy nem csak akkor lehet eredményes valaki, ha reggeltől estig bent ül az irodában, hanem, legalább alkalmanként otthonról is el lehet végezni, bizonyos esetekben akár jobb eredménnyel a munkát – mondta Uzsák Éva Virág. A munkavállalók többségükben megháláljak ezt a bizalmat, és még az elkötelezettségük is nőhet a vállalat felé.
Alapvetően személyiségfüggő, hogy valakit a vállalati közeg vagy a szabadúszó munkavégzési forma vonz inkább – hangzott el a kerekasztalon. Hosszabb-rövidebb ideig a legtöbb freelancer kipróbálja magát alkalmazotti státuszban, hogy tanuljon és minél több üzleti tapasztalatot szerezzen, mielőtt elindul meghódítani a világot. Mindenki egyetértett abban, hogy a multiknál rengeteg hasznos dolgot lehet tanulni egy sikeres vállalat működéséről és önmagunkról is. Viszont egyre több a csalódott munkavállaló, akik belefáradtak abba, hogy nem kapják meg a kellő rugalmasságot, szabadságot és főleg bizalmat a munkáltatójuktól. Ezek a korlátok pedig frusztrálttá teszik a dolgozókat és előbb-utóbb a bizonytalanabb, de jelentős szabadságot és boldogságot ígérő szabadúszó munkaformát választják – mondta Jakus Vivien, a Freelancer Fesztivál társalapítója. A cégeknek mindeközben nagyon hiányoznak a nagy munkatapasztalatú, lelkes, kreatív dolgozók.
Az, hogy mikor jön el a váltás ideje, függ például az eddigi munkatapasztalatoktól, az anyagi stabilitástól, a kapcsolati tőkétől és a kockázatvállalási hajlamtól is. Pályakezdőként, kevesebb tapasztalattal, sokkal nehezebb elindulni ebben a világban.
A szabadúszó lét során a függetlenség és az önmegvalósítás mellett sok kihívás vár a szabadúszókra.A legnagyobb nehézségek közé tartoznak az alkalmazotti léthez képest a kiszámíthatatlanság, az időbeosztás, vagyis a napi rutin kialakítása, a vállalkozás menedzselése, az, hogy egy személyben kell érteni mindenhez, az ügyfélszerzéshez és a saját hírnév építéséhez egyaránt – mondta Czigány Márton freelancer.
Jó tanács a szabadúszóktól: ha már életünk jelentős hányadát végigdolgoztuk, érdemes átgondolni mi is az, amire igazán vágyunk. Nem szégyen úgy érezni, hogy munkahelyet vagy szakmát szeretnénk váltani és kipróbálnánk valami teljesen új dolgot. Fontos, hogy olyat csináljunk, amit szeretünk, ami igazán inspirál és boldoggá tesz minket. Szerencsére egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a lelkes, tehetséges és elhivatott munkaerő hiánycikk a piacon és ezért folyamatosan kutatják, mivel lehet megtartani őket.
Többet tanultak és fejlődtek, boldogabbak és elégedettebbek a hazai független szakemberek, mióta a szabadúszó munkastílust választották – ez derül ki a legnagyobb hazai freelancer közösség, a Freelancers in Hungary meetup csoport tagjai között végzett felmérésből. A válaszadók több mint 80%-a ért egyet azzal, hogy Magyarországon még nem igazán ismert és elismert ez a munkavállalói réteg és gazdasági szempontból sincs meghatározva. Pedig Európában és a tengerentúlon már felismerték a független munkaerő óriási jelentőségét a gazdasági és társadalmi fejlődésben.
