Ahol szeretik a hétfőt

A jövő munkahelye

A jövő munkahelye

Alázattal és becsülettel haladni a megkezdett úton

Az EuroFamily idén egymás után ötödik alkalommal nyerte el a Kincentric Legjobb Munkahely díjat. Magyar tulajdonú cégként elsődleges szempontnak tartják közel 900 munkatársuk érdekeit és érzéseit. Egyedi ötletekkel, képzésekkel teszik a munkavállalók

2019. december 30. - A jövő munkahelye

eurofamily_1.jpg

Nagyon sokat jelent számunkra ez a díj és azért értékes különösen, mert munkatársaink visszajelzései alapján kaptuk meg ilyen magas részvétel mellett.

Milyen fejlesztéseket indítottatok el az előző Legjobb Munkahelyek Program tanulságait levonva? 

Mindig figyelembe vesszük a felmérés visszajelzéseit, és arra használjuk, hogy munkatársainknak megfelelő környezetet teremtsünk a mindennapi munkavégzéshez. Az elmúlt évben ez alapján fejlesztettük raktári gépparkunkat, a béren kívüli juttatásokat beépítettük a fizetési rendszerbe és továbbfejlesztettük belső tréning programunkat is.

A Kincentric Legjobb Munkahelyek Program hatását elsősorban a toborzásnál látjuk, de munkatársaink is büszkén kommunikálják, hogy a „legjobb munkahelyen” dolgoznak.

Miben változtatok? Miben mertetek nagyot lépni? 

Nem változtunk, a megkezdett úton haladunk alázattal és becsülettel.

Melyik tevékenységnek / változtatásnak volt a legnagyobb pozitív hatása? 

Fontosnak tartjuk, hogy ne csak évente egyszer, amikor a felmérés zajlik, hanem egész évben odafigyeljünk és meghallgassuk kollégáink visszajelzéseit, ezek a változások ezért folyamatosak és kiegyensúlyozottak. 

Kinek, kiknek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy Kincentric Legjobb Munkahelyek legyetek? 

Egy csapat vagyunk, mind a 900 munkatársunknak ugyanakkora szerepe van ebben.

Mi az az egy tanács, amit adnátok azoknak a cégeknek, akik szintén Legjobb Munkahelyek szeretnének lenni? 

Figyeljenek oda a munkavállalókra, és folyamatos visszajelzésekkel ezt erősítsék is meg.

Szerinted mi a siker titka? 

A szeretet és a figyelem.  

Hogyan ünnepeltetek? 

A vezetőség személyesen vitt ajándékot és tortát minden üzletbe és köszönte meg a mindennapi munkájukat és visszajelzéseiket.

Melyek a jövőbeni tervek? 

Haladunk tovább a megkezdett úton.

 

Fotó: Lakos Gábor

Elkötelezetten a fejlődés iránt

Újra legjobb munkahely a WHC Cégcsoport

whc_cegcsoport_1.jpg

A 30 éves WHC Cégcsoport elkötelezett a fejlődés iránt. Céljuk, hogy a legjobb HR szolgáltatóvá váljanak. Ehhez pedig - vallják -, a legjobbat kell nyújtaniuk a munkatársaik felé is. A másodjára Legjobb Munkahellyé vált WHC Cégcsoport HR vezetőjét, Pungor Beátát kérdeztük a díjátadót követő időszakról.

Mit jelent számotokra ez a díj?

Elismerés és megerősítés is egyben, mert a díj által visszaigazolást nyert, hogy munkáltatóként jó úton járunk.

Milyen fejlesztéseket vittetek véghez az előző Legjobb Munkahelyek Program tanulságait levonva? 

Még jó pár fejlesztésünk folyamatban van, ugyanis nagy horderejű témáknak álltunk neki, hogy a kollégáink igényeit még magasabb színvonalon szolgáljuk ki. Ilyenek például a cégünkön belüli vertikális és horizontális karrierutak definiálása és a munka-magánélet egyensúly megfelelő szintre billentése.

Milyen volt a Legjobb Munkahelyek Program hatása a cégben?

A munkatársaink számára is világossá vált, hogy egy Legjobb Munkahelyen dolgoznak, illetve ők is tudják, hogy a hasznos visszajelzéseiket beépítjük a napi működésünkbe, ami által bevonódnak a vállalati döntéshozatalba és így közös érdekek mentén alakítjuk a cégnél  a közös jövőnket.

Miben változtatok? Miben mertetek nagyot lépni?

Bátrabbak lettünk, mint amilyenek az első díj elnyerésekor voltunk. A belső kommunikáció fejlesztésében és az utánpótlás-nevelés kérdéskörben nagy lépéseket tettünk az elmúlt évben.

Melyik tevékenységnek / változtatásnak volt a legnagyobb pozitív hatása?

Mint korábban említettem, nagy horderejű témáknak álltunk neki, és az akciótervek kifutása 2020-ban valósul meg.Vagyis a pozitív hatás még hátravan, miközben újra Legjobb Munkahely díjazottak lettünk.

Kinek / Kiknek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy Legjobb Munkahelyek legyetek?

A cégünk HR és marketing részlege, valamint a felső és középvezetői réteg kiemelten sokat dolgozott ezért, de a beosztotti szinten dolgozó kollégák is elköteleződtek az akcióterveink mellett.

Mi az az egy tanács, amit adnál annak a cégnek, aki Legjobb Munkahely szeretne lenni? 

Jó kérdés. Amelyik vállalat sohasem indul el a felmérésen, az olyan, mint egy tengerjáró hajó, amelyiknek nincs navigációja és az utasainak a beszálláskor nem tudja megmondani, hogy az utazás során merre fognak menni, milyen szigeteket fognak látni és mennyi idő alatt érnek a célállomásra. Ezzel nem azt mondom, hogy a még-nem-díjazott cégek nem Legjobb Munkahelyek, hanem inkább azt, hogy csak az a vállalat lesz birtokában ennek az elismerésnek, amelyik veszi a bátorságot és elindul a felmérésen.

Szerinted mi a siker titka?

A Legjobb Munkahely sikerének a titka a WALK THE TALK. Csináld, amit mondasz.

Mi volt a Legjobb Munkahelyek Program legnagyobb tanulsága a WHC Cégcsoportnak?

A legnagyobb tanulság a mi 250 fős cégméretünknél az volt, hogy még a quick win akciótervek végigvitele is időbe telik. Sokkal több akciótervet indítottunk, mint amit kapacitásban elbírunk.

Hogyan ünnepeltetek?

A 2019- es év végi vállalati rendezvényünkön visszatekintettünk az évre, kitűztük az új esztendőre a célokat és a pezsgő után hajnalig táncoltunk. Egy sok munka utáni jól megérdemelt mulatsággal zártuk az évet.

Melyek a jövőbeni tervek?

Nemzetközi növekedés, a szolgáltatási színvonalunk még magasabb szintre emelése és 2020-ban is a Legjobb Munkahely díj elnyerése.

 

Fotó: Lakos Gábor

Ötödik alkalommal lett Legjobb Munkahely a Hilti Hungária

Megtalálni az egyensúlyt a szervezetben és folyamatosan új teendőket kijelölni. Ennek is köszönheti a Hilti Hungária, hogy 2011 óta ötödik alkalommal lettek a munkatársak véleménye alapján Kincentric Legjobb Munkahelyek. Mit jelent a díj a cégnek és

kincentric_az_ev_legjobb_munkahelye_lg_022.jpg

Mit jelent számotokra ez a díj?

Nemcsak a vezetőség, hanem munkatársaink is nagyon büszkék arra, hogy 2011 óta már ötödik alkalommal kaptuk meg ezt az elismerést. A Kincentric Legjobb Munkahely logó a munkatársak névjegykártyáján, a digitális aláírásokban, az ügyfeleknek szóló kiadványokban, a Hilti hivatalos levél papírján, valamint a postai borítékon is szerepel. Mindezeken túl természetesen kiemelt szerepet kap a HR Branding, ezért ezt folyamatosan megjelenítjük álláshirdetésekben és karrier oldalunkon is.

Milyen fejlesztéseket kezdeményeztetek az előző Legjobb Munkahelyek Program tanulságait levonva? 

Évente két munkavállalói elégedettség felmérést töltünk ki. Az egyik a Legjobb Munkahely felmérés, a másik pedig a Hilti saját kérdéseivel kiegészített munkavállalói elkötelezettségi felmérés, melyet globális szinten a Kincentric biztosít. Ezért a munkatársi elköteleződés egy folyamatos „utazás”, amely a Hilti kultúrájába már szervesen beépült. 

Minden évben teendőket határozunk meg mind csapatszinten, mind pedig Hilti Hungária szinten. Mi az amiben jók vagyunk, amire tudunk építeni és mi az két-három pont, amiben szeretnénk előrelépni. Az elmúlt években hangsúlyt kapott a diverzitás, a befogadás kérdésköre, a bérezés, a juttatások, valamint az ügyfél elköteleződés kapcsán hatékonyabb belső folyamatok kialakítása és a digitalizáció.

Miben változtatok? Miben mertetek nagyot lépni?

Fontos, hogy megfelelő egyensúlyt találjunk és olyan változásokat is véghez vigyünk a szervezetben, amelyek hosszú távra szólnak, előre lendítik az üzletmenetet még akkor is, ha az elején ez nehézséggel, kihívással jár. Direkt értékesítési modellünkből fakadóan alapvető fontosságú számunkra, hogy az építkezéseken olyan ügyfél találkozókat bonyolítsunk le, ahol az ügyfeleinknek meg tudjuk mutatni a Hilti termékeket és az adott alkalmazás előnyeit. 

Ezért 2018 végén elkezdtük lecserélni a gépkocsi flottánkat olyan gépjárművekre, ahol értékesítőink mindezt egyszerűen és hatékonyan megtehetik. Egy év távlatából elmondható, hogy ezen értékesítő kollégák az értékesítési számok alapján sokkal sikeresebbek a munkájukban, ezért jóval több bónuszt visznek haza. Mindezeken túl a napi munkájukat is sokkal hatékonyabban meg tudják szervezni, tehát kevesebb idő-energia befektetéssel jobb eredményt tudnak elérni. 

Ezért úgy döntöttünk, hogy a gépjármű flottánk lecserélését felgyorsítjuk, és kiterjesztjük az értékesítés egészére 2020 elején.

Mi az az egy tanács, amit adnátok azoknak a cégeknek, akik szintén Legjobb Munkahelyek szeretnének lenni? 

A munkatársi elköteleződés nem szépségverseny. Ez egy folyamat, amiben mindenki részt vesz, és a vezetőség következetesen beépíti azt a vállalat kultúrájába, mindennapjaiba.

Hogyan ünnepeltetek?

A szombati díjátadót követően két napos vállalati rendezvényünk volt, ahol közösen megünnepeltük a 2019 év sikereit, s többek között azt is, hogy újból Legjobb Munkahely lettünk.

Melyek a jövőbeni tervek?

Hiszünk abban, hogy a munkatársi elköteleződés nemcsak a vezetők feladata, s kollégáink sokkal jobban tudják, mi az, amin konkrétan érdemes lenne változtatnunk. Ezért 2020-ban még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy csapat szinten meghatározott teendőket felsővezetői szintre eszkaláljuk és ezekből válasszunk ki olyan akció pontokat, amelyek kiemelt figyelmet kapnak az év folyamán. Megvalósításukhoz pedig a vezetőség időt és erőforrást biztosít. Mindezeken túl a Hilti anyavállalat vezetésével 2020-ban olyan szemléletváltásnak leszünk részesei, amelyek forradalmasítják a az egyéni fejlődés, erkölcsi elismerés, karriermenedzsment folyamatát. 

A „Moment” néven elkeresztelt új szemlélet, megragadja az adott pillanatot, az itt és most érzést, s arra fókuszál, hogy mi az a munkámban, amiben jó vagyok és mi az amit szeretek csinálni. Ennek támogatására márciusban bevezetésre kerül a „Workday” rendszere.

Fotó: Lakos Gábor

A bizalom az alapja a közös munkának

A Kincentric és az Union Biztosító története sok évvel ezelőtt kezdődött egy klasszikus elkötelezettségméréssel. Az azóta már hagyományossá vált, évente ismétlődő, de mindig megújuló szakértői program meghatározó pillanatairól kérdeztük Kopányiné Péc

2019-12-05-12-05-27_5de8e4779e955.jpg

Hogyan kezdődött ez a sok éves múltra visszatekintő közös út!

Megnéztem, mert nem emlékeztem rá - kezdi a beszélgetést Kopányiné Pécsi Judit -, 2005-ből van az első olyan adat, amelyet közösen mértünk a Legjobb Munkahelyek Program keretein belül. Azt még nem veled Lackó. Veled azt gondolom, hogy az első közös mérés 2008-ban volt, ami önmagában döbbenetes, mert azt mutatja, hogy egy 11 éves múltunk van így közösen. Viri veled pedig pontosan tudom, hogy a vezetői és szakértői kompetenciák bevezetése kapcsán kezdtünk el együtt dolgozni. És annak is szép történelme van, 2014-től mára egy erős öt évet ölel fel.

Mik voltak az első kapcsolódási pontok, emlékek, benyomások?

Nekem abszolút más volt Virivel meg Lackóval - folytatja Koppányiné Pécsi Judit, az Union Biztosító HR igazgatója. Lackóval egy olyan ügy kapcsán találkoztunk, aminek már volt előzménye, és Lackó jött mint új arc,  a mi új kapcsolattartónk. És az a legjobb, hogy nem emlékszem átszokásra vagy megszokásra, az első perctől kezdve annyira könnyen ment vele a munka. Nekem nagyon fontos volt akkor is úgy, ahogy most, hogy amit megbeszélünk, az akkor történjen meg, amikor kell. Ha valamire várunk, tudjuk, hogy mire. És Lackótól a 11 év során mindig-mindig olyan információt kaptam, és akkor, ahogy megbeszéltünk.

Virivel pedig egészen más volt, mert akkor új vízekbe csaptunk, aminek semmilyen előzménye nem volt. Ennek az apropóját az adta, hogy a cégcsoportunk, a Vienna Insurance Group az alapkompetenciák után úgy gondolta, hogy két célcsoportra fókuszálva - a szakértőkre és a vezetőkre - újabb kompetencia-szetteket határoz meg. Fontos volt, hogy ezt jól el tudjuk mondani és, hogy ezt élővé tudjuk tenni. Azt tudtuk, hogy mik a kompetenciák, de ránk bízták, hogy miként vezetjük be őket. Na ezzel a “csináljátok, de jól!” helyzettel ültünk le először Virivel. És ami bennem nagyon megmaradt, hogy az első emeleten ültünk a Múzeum utcában a California Coffee kávézóban.

Ami azóta a törzshelyünk lett - vágja rá nevetve Virág.

Elkezdtünk agyalni és azt láttuk, hogy néhány perc alatt több évre való ötlet van az egész sztoriban - folytatja Judit. De, hogy miért gondoltam a csapatotokra vagy Virire? Pont azért van, mert szerintem marha jó fórumokat szerveztetek arra, hogy hogyan mutassátok be az elkötelezettség-felmérés vagy bármilyen más kutatás eredményeit. És soha nem az volt, hogy csak az eredményeket mutattátok be… Arra emlékszem, hogy számomra mindig prioritás volt, hogy el tudjak menni ezekre az eseményekre. Nem csak az adatokért, hanem egyszerűen azért, mert az adatokat meg tudtátok olyan formában mutatni, hogy mindig volt egy újabb fajta módszertani újdonság benne. Hol színészek, hol a Be-novative, hol a vízilabda válogatott. Mindig volt valami olyan, ami önmagában is példa volt arra, hogyan lehet ismert témákhoz máshogyan közelíteni.

És akkor azt gondoltam, hogy ez a társaság tud. Ez tud újat csinálni, mindig tud valami új színt hozni, valami új ízt megmutatni. Van bennünk valami….

2019-12-05-12-06-12_5de8e4a49a113.jpgUzsák Éva Virág a Kincentric magyarországi ügyvezető igazgatója, Kelet-Európai régióvezetője, Pécsi Judit az Union Biztosító HR Igazgatója, Kürti László a Kincentric vezető tanácsadója

Emlékszem, hogy amikor az egész kompetencia bevezetős kérdés felmerült, akkor nagyjából onnan jöttem én a képbe, hogy valami kreatívat kellett kitalálni. Engem általában ezek a helyzetek találnak meg. Ezeket is élvezem a legjobban - veszi át a szót Virág.

Eljöttem Judittal beszélgetni arról, hogy egyáltalán mi ez. És azt láttuk, hogy van egy viszonylag hosszú, elsőre száraznak tűnő dolog, ami köré valahogy érdeklődést, lelkesedést akarunk építeni. Hogy ne egy “beülünk a tréningre és bemagoljuk a kompempetenciákat, holnap elfelejtjük” dolog legyen, hanem maradandó élményekre tudjuk felfűzni, hogy a résztvevők akkor is fel tudják belőle idézni a főbb pontokat, ha nem forgatják a kézikönyvet vagy nem írjuk ki a kompetenciákat a falakra. És be tudjanak épülni ténylegesen a viselkedésbe.

Jó volt az első pillanattól kezdve megélni, hogy Judittal milyen zseniálisan lehet együtt gondolkodni. Számomra az egyik legnagyobb élmény az elmúlt 5 évben, hogy ebben tényleg minden közös. Együtt gondolkodunk, alkotunk, változtatunk, ha kell.

Lackó, már hallattuk, hogy a Hölgyek hogyan emlékeznek a kezdetekre. Benned milyen pillanatok maradtak meg?

2008-ban volt az első találkozónk a mi irodánkban – veszi át a szót Kürti László, a Kincentric vezető tanácsadója -, ahol a Legjobb Munkahelyek Program részleteit beszéltük át. Projektmenedzseri szerepben voltam akkor, így kerültem a képbe.

Előzör izgultam, hogy megfeleljek mindenkinek - egy számomra addig ismeretlen szervezet HR vezetőjének és a megbeszélésen szintén résztvevő vezetőmnek. Ehhez képest nagyon barátságos és közvetlen beszélgetés volt, ahol laza és vicces volt a hangulat, és közben minden pontot át tudtunk beszélni. Nem dumáltuk el az időt feleslegesen, de nem is voltunk túl komolyak. Nekem ez nagyon tetszett, és nagyon élveztem a helyzetet.

A megbeszélés után akkori vezetőm, Veres Rita adott egy nagyon pozitív visszajelzést is - ezért is emlékszem erre jobban -, és nekem tesztett, hogy lehet így is dolgozni: kötetlenül, de nagyon hatékonyan. És ez a két dolog együtt nekem végig megmaradt az Unionos együttműködésben.

Judit, nagy bizalmat látok a Kincentric felé a részedről, részetekről. Időnként elkötelezettséget mérünk, vezetőkkel, szakértőkkel foglalkozunk többféle megközelítésben, többféle módon, vagy épp konferenciát szervezünk, egy mérés eredményein dolgozunk. Miről szól neked ez a bizalom?

Nagyon jól látod, abszolút – erősít meg Judit. Nagyon jó érzés az, amikor úgy érzem, hogy kevés szóból is megértenek, és azt értik, amit mondok. És ezt éltem át mindig, bárkivel beszéltem a csapatból. Tudtok a szakmai mondanivalóhoz kapcsolódni, és mégis van az a fajta könnyedség, kötetlenség, ami soha nem megy a szakmai komolyság és a tartalom rovására. És nekem ez az élmény része: hogy megvan az, amiért csináljuk, de  mégsem kell nehéznek vagy izzadtság szagúnak lennie.

Évről évre újat és mást csináltunk, és ha visszagondolok erre, kétségtelenül sok munka volt egy-egy szakértői délután megszervezésében, hogy ott minden összeálljon. De ha belegondolok, soha sem éreztem, hogy mi erőlködtünk volna.

Csináltunk valamit az egyik évben és az szuper jó volt. Ezután ott volt a kérdés, hogy ha ilyen jól csináltuk, akkor merre tovább. Ilyenkor nagyon sokszor azt tapasztalom, hogy nehéz átugrani azt a pontot, hogy hogyan tudunk egy jó után még jobbat, másfélét csinálni. Ez meg flow-ban ment, az egyik adta a másikat. Egyik évből ezt az ötletet vittük tovább, a másikra azt valósítottuk meg. Nekem ez az élményem az évek alatt, ezért is nehéz felidézni bármi konkrétat.

El sem kellett gondolkodni azon, hogy miért maradok ezzel a csapattal. Annyira természetes volt, hogy jól működünk mi együtt - mondja Koppányiné Pécsi Judit.

Ebben benne van az is, hogy maguk a szakértők is adnak a saját programukra visszajelzést – veszi át a szót Virág -, hogy ez nekik jó volt, nem volt jó, mit szeretnének. Igazából közösen alakítjuk az egészet, nem csak mi, meg Juditék csapata, hanem gyakorlatilag a résztvevőkkel együtt is alakítjuk ezt a képet. És valószínűleg ezért is van egy természetes folyása a programnak, mert annak, aki benne van, fontos, hogy ez működjön.

Az az egyik legjobb visszajelzés, hogy a szakértőknek már természetes, hogy van szakértői program, sőt, egyre nagyobb elvárásokat támasztanak velünk szemben. Ez jó, mert szeretjük a kihívásokat, de leginkább azért, mert az látszik, hogy amit annak idején szerettünk volna elérni, hogy megmozgassuk őket, hogy kapcsolódjanak egymáshoz, hogy inspirációt tudjunk adni - ezek működnek és formáljuk vele a szervezetet is. Az is fontos, hogy figyelmet fordítunk arra, hogy a szakértői programot évről évre úgy alakítsuk, hogy az kapcsolódjon az üzleti célkitűzésekhez, stratégiához is - mondja Uzsák Éva Virág.

Amit akartunk, hogy ez egy élő dolog legyen a vállalatban – kapcsolódik Judit.  Az emberek távoznak, jönnek be újak, változnak munkakörök, a résztvevők köre is változik. Fontos volt az évente megújuló program is, de legalább ennyire ennek a kommunikációja is. Hogy mindezt úgy tudjuk kommunikálni, hogy az elérjen a résztvevőkhöz. Én ebben is nagyon sok segítséget kaptam tőletek.

Elmeséhetek még egy sztorit, ami nekem az egyik legmeghatározóbb élményem lett a közös évek során? – szólal meg Virág. Szerintem jól mutatja az Unionos kultúrát, és  közös munkánkat Judittal. És azért is tartom fontosnak, mert ez kivételesen azért egy meghatározó pillanat, mert egy nagyon rossz, borzalmas élmény, amelyből nekem hál’ isten azért nagyon kevés van a munkám során. És emiatt különösen utáltam, hogy éppen Juditékhoz kapcsolódik.

Volt egy szakértői program eseményünk, ami borzalmasan sikerült ebben az 5 évnyi szép hosszú flow-ban. Szerintem nehéz megfeledkezni róla – nevet Virág. Azért jobban jöttünk ki a végén belőle, mint akkor gondoltuk. De volt egy sok mindennek köszönhetően nagyon rosszul sikerült programunk.

És ez egy nagyon meghatározó élmény akkor, amikor együttműködésről, bizalomról beszélgetünk. Azt gondolom, hogy abban nagyon példaértékű volt a szervezet hozzáállása, és nyilván Judité elsősorban, hogy ez nem azt jelentette, hogy abban a pillanatban elvágjuk a bizalmat meg mindazt, amiben addig hittünk, amerre mentünk. Nyilván igyekeztünk mindent megtenni, hogy ezt orvosoljuk, elsősorban a szakértők felé, de ami a lényeg, hogy egy ilyen hosszútávú együttműködésnek az is fontos eleme, hogy néha hibázunk. És tanulunk belőle.

Azért is érdekes volt ez, mert többször volt téma a szakértőkkel a hibázás kultúrája, hogy merjenek dolgokba belevágni, merjenek akár hibázni  - erre szerveztünk külön programot is. Ma nagyon kevés szervezet van Magyarországon, amely tényleg azt mondja, hogy lehet hibázni. Tanulni kell belőle nyilván, de ez egy nagyon példaértékű magatartás szerintem Judit részéről is, és ezt nyilván a kollégái és a szakértők is látták. Ott mindannyian közösen tanultunk.

Szerintem itt a bizalmat elsősorban a szakértők adták - teszi hozzá Judit. Az én bizalmam meg sem rendült, tehát ott nem volt issue egyáltalán. De ahogy mondtad, mindig visszamértük, hogy mire van szüksége a szakértőknek. Az is jó volt, hogy ezt átadhattam nektek: ezt mondták, ez jött be nekik, így élték meg, stb. Nem kellett becsomagolni.

Egyébként erről az esetről pedig az volt a visszajelzés, hogy most nem volt olyan ütős, mint szokott lenni. De ebben is van egy marhajó hír: hogy ütős szokott lenni. És ezt abszolút természetesnek vették, hogy hát ez most nem annyira az, de ez a következőre várakozást generált.

Sokáig emlékeztek rá, hogy hol van az a pillanat, amikor felállok az asztalra – teszi hozzá nevetve Virág.

Ami még nekem fontos, hogy hogyan tud egyszerre jelen lenni egy projektben, egy együttműködésben a könnyedtség és a szakmaiság. – veszi át a szót Lackó.

Legutóbb is Sárit (Ligety Sára kolléganőnk) meg Virit piszkáltam, hogy segítsenek, adjanak még ötletet, hogy igazán jó legyen a szakértői program soron következő eseménye. Sok helyzetet rutinból meg tudunk oldani, ilyenkor alacsony a stresszfaktor. Ezzel a programmal kapcsolatban pedig az az igazság, hogy nagyon nem akarunk rosszat csinálni. Meg akarunk arról győzödni, hogy ez most (is) frankó lesz. Ez nyilván stressz, meg plusz idő, de ebből jól látszik – az elmúlt évekre visszagondolva -, hogy hogyan tud egy ügyfél vagy egy ilyen hosszú távú együttműködés prioritássá válni a mi életünkben, a csapatunkon belül.

Igen – csatlakozik Virág -, Judithoz csak dobozzal nem lehet jönni, és ez azért nagyon jó, mert mi szeretjük, hogy nem nagyon vannak dobozaink. Tényleg azt gondolom, hogy az elmúlt öt évben ebben a programban nem nagyon csináltunk két egyforma dolgot, vagy alkalmat.

A másik zseniális dolog, amit én ebben szeretek, hogy nem vezetőkkel dolgozunk igazából, meg nem a HR-rel dolgozunk általánosságban. Hanem egy olyan csapattal, akik bár nem vezetők, kiemelten fontosak a vállalat számára. Elképesztő jó látni, hogy az elmúlt öt évben hihetetlenük sokat változtak. Ez nyilván nem csak a mi érdemünk, de azért valahol benne van az a sokféle inspiráció, amik által ők érzik a vállalat törődését. Az, hogy ez a szakértői réteg létrejött, és nem egy olyan dolog, mint a legtöbb szervezetben, hogy csak papíron létezik, vagy, hogy adtunk nekik még két kompetenciát, amiben értékelni lehet őket évente talán egyszer. Hanem valódi odafigyelést kapnak a szervezettől. Iszonyú jó látni, hogy azzal együtt, hogy ez egy változó kör, meg sok minden történt a szervezetben, amin nekik is át kellett menniük, talán ez ad nekik néha stabilitást. Azt meg mindenképp, hogy figyelmet kapnak a vállalattól, és, hogy nagyon fontosak a szervezet számára.

2019-12-05-12-06-46_5de8e4c68a8a3.jpgKürti László a Kincentric vezető tanácsadója, Uzsák Éva Virág a Kincentric magyarországi ügyvezető igazgatója, Kelet-Európai régióvezetője, Pécsi Judit az Union Biztosító HR Igazgatója

Judit, tudnál mondani egy példát  arra, milyen a szakértői programunk hatása a szervezetben?

Ami rögtön eszembe jut, hogy 2018 áprilisáig három vállalatunk volt, és mind a három vállalatban ugyanaz a szakértői program ment. Az ugyanaz alatt azt kell érteni, hogy három vállalatból hoztuk össze a szakértőket erre a közös programra. Ez volt az egyik első olyan program, ahol a három egymással versenyző vállalat közösen vett részt.

Ez iszonyúan fontossá vált, amikor összeolvadtunk. A program indulásakor még nem tudtunk az összeolvadásról, de amikor ez kiderült, akkor nagyon sok múlott a vezetőkön kívül ezen a szakértői körön. Ők már együtt dolgoztak feladatokon, volt közös élményük egymásról, együtt nevettek, egy asztalnál ültek. Ez annyira jól bejött, bár nem ezért csináltuk. A közös nevezőt azért gondoltuk lehetségesnek, mert, amit a szakértői szerepről gondolunk, az nem más a három vállalatban, így adta magát ez a dolog. De annyira kapóra jött ez az összeolvadáskor, hogy ők voltak a közös nevező, akikre lehetett építeni.

Te ezt az időszakot hogyan élted meg Lackó?

Én úgy láttam - veszi át a szót Kürti László -, hogy azért az első egy-két alkalommal a szakértők nem igazán voltak aktívak, nem akartak és tudtak kiállni, kérdezni, prezentálni, megosztani. Ehhez képest később egyre magabiztosabbá váltak. Egyszerűen más lett a dinamika a teremben, élénkebbek és érdeklődőbbek lettek az emberek, jobban elmondták a véleményüket. Élőbb lett az esemény, jobban bele merték, tudták, akarták adni az emberek magukat.

Nehéz ennyi év után kiemelni meghatározó pillanatokat, együttműködéseket…

Még egy másik büszkeséget behoznék: a HR Festet - veti fel az újabb közös fontos mérföldkövet Uzsák Éva Virág. Ez megint egy nem tipikus együttműködés. Néha azt gondolom, hogy kicsit ezekből a projektekből is alakult. Mi elkezdtünk kialakítani egy szemléletformáló kezdeményezést a HR Fest csapatával négy évvel ezelőtt, és aztán az Union lett abszolút nem tipikus partnerként az egyik legnagyobb résztvevő, aki beszállt ebbe. Saját teremmel, és az egyik legsikeresebb programmal. A saját üzleti céljait más szemüvegen keresztül megközelítve tudott ebbe csatlakozni.

Igen, az abszolút! – vágja rá rögtön Judit. Eddig két HR Fest-en vettünk részt egész teremmel és programokkal. Az első év, a tavalyi év marketing-HR kooprodukció volt, és befelé, az Unionon belül is el kellett adni a sztorit, nem csak kifele a HR Fest-en. Ez az első olyan adrenalint, boldogságot, sikert jelentett az ott lévő unionos vezetőknek, kollegáknak, hogy egyszerűen elkezdtek rá büszkék lenni, és ezt nagyon jól lehetett használni, nem csak a szakértői programban. Hogy mi képesek vagyunk erre, mi tudunk olyan tartalmakat adni, amiért versengenek a bejutásért a teremben. Akkor ezt csináljuk meg másodszor is!

Így az idei HR Fest sokkal jobban az egész Unioné volt. Nem csak a HR működött együtt a marketinggel, hanem csatlakozott hozzá az értékesítés, a termékfejlesztés, a PR és ez már igazán ko-kreáció volt. Az első veletek és a HR Fest-es csapattal volt igazi csapatmunka. Ez a második: házon belüli is. Nekem ez hihetetlen nagy élmény volt, hogy hasonló sikerrel, de mennyire különbözően készültek a programok.

Hogyan tovább? Vannak jövőbeli tervek?

Sok is - vágja rá energikusan Judit. Először is azt gondolom, hogy mást kell tudni adni a szakértőknek, ahogy az idő változik. Engem például az izgat, hogyan lehet új életet lehelni ezekbe a szakértői kompetenciákba. Nem csak az, hogy mit kell tudni a szakértőknek, hanem, hogy azt hogyan. És, hogy őket hogyan lehet elérni, szerintem ez is változik. És ez mindenképp továbbviszi a gondolkodást.

A másik, ami engem nagyon izgat, hogy egy másik nagyon fontos célcsoport a vállalatnál a vezetők. Hogy tudnánk ezt a vezető-szakértő együttműködést, egymásra építést behozni a szakértői programon keresztül? Hiszen, ha a vezetőképzésre gondolok, ott minden évben mást és mást csináltunk, igényekhez, célokhoz igazodva, nem egy ilyen, éveken át egymásra épülő dolgot. Én ezt, a szakértői programot látom alapnak arra, hogy ebbe is behívjuk  a vezetőket.

Annál is inkább - veszi át a szót Virág -, mert azt azért fontos a szakértői programról szintén megosztanunk, hogy azért is különleges, mert minden egyes alkalmon részt vesznek board tagok az elejétől kezdve. Egy valaki a boardból mindig ott van. Részt vesznek a programon, aktívan megosztanak a saját tapasztalataikból dolgokat, beszélgetnek az emberekkel, jelen vannak. Ezzel is hangsúlyozva, hogy a szakértői szerep mennyire fontos a szervezet számára.

Riporter: Ráduly Orsolya

Egyre nagyobb a szakadék a legjobb és az átlagos munkahelyek között

Tovább csúszik a lejtőn a dolgozói elkötelezettség

a_nyertes_cegek_28.jpg

Tovább csökkent a dolgozói elkötelezettség Magyarországon, miközben a Legjobb Munkahelyek egyre jobban kiemelkednek az átlagból – derül ki a Kincentric Legjobb Munkahelyek Program felmérésének adataiból. A kutatás rávilágít, hogy az erős munkavállalói elkötelezettséghez három dolog elengedhetetlen: a szervezeti agilitás, a tehetségfókuszú gondolkodás és az elkötelező vezetők. Ezek egysége nagymértékben hozzájárul az üzleti eredményességhez. A program közel két évtizede ad hiteles képet azoknak a vállalatoknak, akik az üzleti sikeresség érdekében mérik és tudatosan építik, alakítják munkavállalóik elkötelezettségét, élményét. Idén hét vállalat került a legjobbak közé.

 

Globális viszonylatban növekszik, Európában 60%-on stagnál, míg itthon továbbra sincs megállás: a dolgozói elkötelezettség már 4 éve folyamatosan csökken. Idén újabb 1%ponttal alacsonyabb, mint tavaly (2019-ben 60%). Mindeközben a magyarországi Legjobb Munkahelyek elkötelezettsége tovább nő, az elmúlt évhez képest 8%pontot emelkedett, így náluk már átlagosan 82%-os az elkötelezettség. Egyre nagyobb a szakadék az átlag és a legjobbak között, ez derült ki a Kincentric Legjobb Munkahelyek Programjában megkérdezett 20 000 munkavállaló válaszaiból.

A Legjobb Munkahelyeken a munkavállalók 46%-a erősen elkötelezett, míg az átlagos cégek esetében ez a kollégák kevesebb, mint negyedére igaz. Az erősen elkötelezettek sokkal többet hajlandók tenni a vállalatért, mint a csak mérsékelten elkötelezett kollégáik. Az ’egy hajóban evezünk’ analógiát használva az erősen elkötelezettek azok, akik teljes erőbedobással és lelkesedéssel dolgoznak a cég érdekében: rájuk lehet leginkább számítani az üzleti eredmények szempontjából, hiszen nagyobb erővel és jó irányba húzzák a hajót, vagyis a céget. A Legjobb Munkahelyek húzóereje az erősen elkötelezettek nagy arányát jelenti a szervezetben, - és náluk szinte minden felsővezetőről elmondható az erős elköteleződés.

„A munkavállalói élmény fejlesztése az egyik kulcsa az elkötelezett munkavállalói bázisnak, éppen ezért érdemes stratégiai szinten megközelíteni azt a kérdést, hogy hogyan érzik magukat a kollégák a munkavállalói életciklus különböző állomásain. Felméréseink igazolják, hogy az első időszakban szerzett negatív élmények nagy mértékben hozzájárulhatnak a vállalat korai elhagyásához. A Legjobb Munkahelyek esetében azt látjuk, hogy ők nagy hangsúlyt fektetnek a frissen belépettek úgynevezett onboarding időszakára, így a beillesztésük során már az első hat hónapban is magasan tudják tartani a munkatársak elkötelezettségét (90%), és ez később sem csökken olyan mértékben, mint az átlagos magyar munkahelyeken. A velünk hosszabb távon is együttműködő vállalatok – a munkavállalói életciklus többi szakaszát is figyelembe véve - tudatosan és folyamatosan törekednek arra, hogy magas elkötelezettségű szervezeti kultúrát építsenek, mert tudják, hogy az elkötelezett munkavállalók hosszútávon terveznek, ők a vállalat jó hírnevének leghitelesebb szószólói, és aktívan hozzájárulnak a vállalat üzleti céljainak eléréséhez” – mondta Pék Eszter, a Kincentric Legjobb Munkahelyek Program vezetője.

hartmann-rico_hungaria_kft.jpgHARTMANN-RICO Hungária Kft.

Az üzleti siker titka a vezetői elkötelezettség 

A felmérés rávilágított, hogy az üzleti siker sarkalatos pontjai a vezetői elkötelezettség, a kommunikáció, és a vezetők emberközpontúsága. Bár a magyarországi munkahelyek felsővezetése jellemzően (85%-ban) elkötelezett, a Legjobb Munkahelyeknél ez szinte mindenkire (95%) elmondható, és náluk még a középvezetők is elkötelezettebbek (90%), mint az átlagos munkahelyek felsővezetői. Ez azért is fontos, mert a középvezetői elkötelezettség szintje jelentős befolyással van a munkatársakéra. Az átlagos munkahelyek vezetőit a legnagyobb kritika az emberközpontúságuk és kommunikációjuk tekintetében érte. Náluk csupán alig minden második munkatárs gondolja úgy, hogy a felsővezetés a vállalat legértékesebb erőforrásaként bánik velük, és mindent megtesz azért, hogy a fontos ügyekről tájékoztassák őket. A legjobbak viszont ezeken a területeken is tudtak még tovább fejlődni, vagyis az látszik, hogy az átlagos munkahelyek és legjobbak között egyre nagyobbra nyílik az olló.

eurofamily.jpgEuroFamily

hrp_europe_kft.jpgHRP Europe Kft.

A Legjobb Munkahelyek magasan az átlag fölött

A legjobbaknál nagy pozitív változás látható abban a tekintetben ahogyan a felsővezetés a szervezeti változásokat kezeli, ahogy a céget vezeti (+11% pont), és amennyire a munkatársak értik cégük küldetését (+18% pont). Az átlagos magyar munkahelyekhez képest a legnagyobb különbséget (23-26% pontos növekedést) az emberközpontúság témájában, a jól teljesítők számára biztosított karrier lehetőségekben, a célok elérését támogató szervezeti felépítésben, a felsővezetés által megmutatott lelkesítő jövőképben érték el. A legnagyobb növekedést pedig – közel 30 százalékpontot – a szervezet tehetségvonzó képességével és megtartó erejével kapcsolatos percepciók mutatják. A Legjobb Munkahelyek munkatársai azt látják, hogy a számukra biztosított technológia révén a legtöbbet hozhatják ki magukból, és van lehetőségük tanulni, fejlődni.

provident_penzugyi_zrt.jpg

Provident Pénzügyi Zrt. 

Kincentric Legjobb Munkahely lett az 50-250 főt foglalkoztató cégek között:

HARTMANN-RICO Hungária Kft.

Hilti Hungária Kft.

HRP Europe Kft.

WHC Cégcsoport

A 250 és 1000 fő közötti cégek Kincentric Legjobb Munkahelyei:

EuroFamily

JYSK Magyarország

Az 1000 főnél többet foglalkoztató cégek közül Kincentric Legjobb Munkahelyek elismerést vihetett haza:

Provident Pénzügyi Zrt. 

whc_cegcsoport.jpg

WHC Cégcsoport

„Ahhoz, hogy egy szervezet a munkatársai túlnyomó többségének magas elkötelezettségét tudja elérni, fontos és megkülönböztető elemek az agilitás, a tehetségfókusz és az elkötelező vezetés. Ezeket a területeket kiemelkedően vizsgáljuk a globális Legjobb Munkahelyek Programban. Egy agilis szervezetben a munkatársakat erős, közös jövőkép elérése vezérli. Folyamatosan és rugalmasan reagálnak az ügyfelek változó igényeire, házon belül befogadó, sokszínűségre építő kultúrát alakítanak ki, amiben az eltérő háttér és nézőpont érték, és a véleménykülönbségre építő elemként tekintenek. A kiemelkedő munkáltatóknál a közvetlen vezető rendszeresen elismeri az egyén erőfeszítését, támogatja a fejlődésben rendszeres visszajelzésekkel és emellett lehetőséget biztosít a kísérletezésre, új dolgok kipróbálására, önmegvalósításra is. Ezzel is támogatva, hogy az innováció folyamatosan jelen legyen a szervezet életében tudva azt, hogy a hibák szükséges velejárói a fejlődésnek. Akik idén már nem először nyerik el a Legjobb Munkahelyeknek járó elismerést ezeken a területeken fejlődnek leginkább a program globális módszertanára építve. A Legjobb Munkahelyek Program 19 éve egyedülálló módon támogatja az üzleti vezetőket abban, hogy az elkötelezettség fejlesztéséhez kapcsolódó döntéseiket valóban adat alapon hozzák meg, és a kiemelkedő eredményeket elérő vállalatok Magyarország legmagasabb presztízsű munkaerőpiaci elismerésében részesüljenek." – mondta Uzsák Éva Virág, a Kincentric magyarországi ügyvezetője, Kelet-Európai régióvezetője.

jysk_a_csapat_27.jpg

JYSK Magyarország

hilti_hungaria_kft.jpg

Hilti Hungária Kft.

Nem a fizetés számít

A felmérés rávilágít arra is, hogy a fizetés távol marad az elkötelezettséget leginkább erősítő tényezőktől. Ugyanakkor a munkavállalók elégedettsége kis mértékben csökkent a bérezéssel kapcsolatos témákban, és a béren kívüli juttatásokkal elégedetlenek a leginkább. Többen egyetértenek azzal, hogy az egyéni teljesítmény hatással van a javadalmazásra, vagyis jó hír, hogy a teljesítményalapú bérezés erősödni látszik. Ez azért is jó hír, mert az elkötelezettség és a fizetés kapcsolatában sokkal fontosabb, hogy az egyén látja -e, hogy amennyiben kiemelkedő teljesítményt nyújt a vállalat sikerességének érdekében, azt erkölcsileg és anyagilag is elismerik.

kincentric_az_ev_legjobb_munkahelye_lg_39.jpgA Kincentric Magyarország csapata

 

Fotó: Lakos Gábor

Az eseményről fotókat ezen a linken talál.


Kincentric Legjobb Munkahelyek Programról:

A globális Kincentric Legjobb Munkahelyek Program Magyarországon 19. éve nyújt hiteles tükröt azoknak a vállalatoknak, akik tudatosan építik munkavállalóik elkötelezettségét az üzleti sikeresség érdekében. A program résztvevői átfogó képet kapnak az elkötelezettséget leginkább befolyásoló területek eredményéről piaci összehasonlításban, a legnagyobb hazai benchmark adatbázis alapján. A Program egyedülálló módon támogatja az üzleti vezetőket abban, hogy az elkötelezettség fejlesztéséhez kapcsolódó döntéseiket valóban adat alapon hozzák meg, a kiemelkedő eredményeket elérő vállalatok pedig Magyarország leghitelesebb munkaerőpiaci elismerésében részesüljenek.


A Kincentricről:

Kincentric, a Spencer Stuart vállalata, másképp tekint a humán erőforrásra: mi segítünk azonosítani azokat a tényezőket, amik motiválják a munkavállalókat, hogy előre tudják mozdítani az üzleti eredményeket.

Az elmúlt évtizedek alatt szerzett kivételes szakértelmünk a kultúra és az elkötelezettség, a vezetői értékelés és fejlesztés, valamint a HR tanácsadás és tehetséggondozás területeken segít bennünket abban, hogy az üzleti változásokat a szervezetekben belülről, az elkötelezett emberektől indítsuk el.

Kollégáink globális hálózata, bevált megközelítéseink és tudásunk, továbbá intuitív technológiai megoldásaink új utat nyitnak előttünk, hogy támogassuk a szervezeteket az embereik és csapataik erejének felszabadításában – így elősegítjük a változást és felgyorsítjuk a sikerek elérését.

Több információért keresse fel honlapunkat: www.kincentric.com

 

 

Kulisszatitkok a Kincentric Legjobb Munkahelyek Program csapatától

Hamarosan itthon is kiderül kik lesznek 2019 Legjobb Munkahelyei.

unnamed_1.jpg

Magyarország legrangosabb munkáltatói elismerésének, az immáron 19 éves Kincentric Legjobb Munkahelyek Program díjainak átadása minden évben meghatározó pillanat számunkra. Az évek során mindannyian dolgoztunk ebben a fantasztikus projektben, különböző feladatkörökben.

 

Az idei évben ők feleltek a program magyarországi megvalósításáért, ami egy egységes, globális módszertan mentén ismeri el a Legjobb Munkahelyeket világszerte és meghatározó szereplő a hiteles dolgozói visszajelzéseken alapuló elkötelezettségmérések terén.

Niki és Marci, tanácsadó gyakornokaink, Zsófi, junior tanácsadónk, Máté adatelemzőnk, Judit, a program szakmai mentora, valamint Eszter, szenior tanácsadónk, a program idei vezetője. A csapatból a lányok és Marci válaszoltak pár kérdésünkre:

Eszter, az idei évben vetted át a Kincentric Legjobb Munkahelyek Program vezetését. Miben volt más ez az év, mint az előzőek?

Pék Eszter: Tavaly nagykorúvá váltunk, hiszen immáron 19. éve létezik a Legjobb Munkahelyek Program Magyarországon. Ennek megfelelően olyan szándékkal és változásokkal indítottuk útjára ezt az évet, hogy digitális valóságunknak leginkább megfelelő, intuitív és agilis platformmal tudjuk támogatni partnereink adat alapú döntéseit.

Ez a Program ugyanis nem elsősorban az elismerésre fókuszál: egy átfogó szervezeti diagnosztikát készítünk tanácsadói elemzéssel, amely lehetővé teszi, hogy a szervezetek fejlesztését a legpontosabban tudjuk támogatni a jobb üzleti eredmények elérésében, valamint a jobb munkavállalói élménystratégia kialakításában.

Niki, Marci, ti lassan egy éve gyakornokként támogatjátok a Kincentric Legjobb Munkahelyek Program koordinációját. Milyen érzés Magyarország legrangosabb munkavállalói elismerését jelentő projekt részesének lenni?

Báder Niki: Izgalmas élmény volt bepillantást nyerni megannyi szervezet működésébe az elmúlt év során. Rengeteget tanulhattam munkavállalói élményről, bevonásról és elkötelezésről. Különösen izgalmas számomra azokkal a cégekkel együttműködni, ahol a munkatársakat valóban a szervezet legfontosabb és megbecsült erőforrásának tekintik, és ahol kiemelt fontosságú cél, hogy a kollégák számára is értéket teremtsenek. Szuper, hogy ezeknek a cégeknek a támogatásában lehetünk partnerek.

Jaczkovits Marci: „Fontos, hogy elismerjük és megmutassuk azokat, akik tudatosan sokat tesznek a munkavállalók elégedettségéért és elkötelezettségéért. Számomra hatalmas öröm és fantasztikus érzés, hogy ennek a Programnak a keretében teremthetek értéket. Hiszek abban, hogy minden sikeres cég mögött egy elkötelezett csapat áll, akik megérdemlik, hogy megmutathassák a világnak, milyen jó helyen dolgoznak, milyen jó munkahelyet hoznak létre és alkotnak közösen. Örülök, hogy segíthetjük őket ebben!”

Zsófi, junior tanácsadói sapkád mellett idén a program vezető koordinátori feladatát is megkaptad. Mit jelent ez pontosan?

Novák Zsófi: Elsősorban a koordinátori csapat összefogása a feladatom, az, hogy erős háttércsapatként tudjuk támogatni mind az ügyfeleinket, mint a kollégáinkat, ezáltal egy hidat képezve Programban a szereplők között. A mi csapatunk feladata a Programmal kapcsolatos operatív teendők véghezvitele, kezdve a regisztrációtól egészen az eredményprezentációk előkészítéséig, amelyben a külföldi adatelemző csapatunktól is nagy támogatást kapunk, - velük is tartom a kapcsolatot. 

Judit, az idei programban szakmai mentorként voltál jelen egyéves Anna babád mellől.

Venesz-Kormos Judit: Igen és elképesztően büszke vagyok, mert egy megújult programot egy teljesen friss csapattal vittünk az évben. Éppen ezért a gondos előkészítésnek nagy szerepe volt, hogy év közben olajozottan tudjunk együttműködni. Aztán év közepén ehhez társult az anyavállalat változása és ezzel a Kincentric márka bevezetése: ez magával hozta azt a kihívást, hogy egy 19 éves programot örökítsünk tovább, immáron Kincentric Legjobb Munkahelyek Programként.

A Kincentric Legjobb Munkahelyek Program azért is különleges, mert bár van egy maroknyi csapat, aki koordinál, de a szervezet minden tagjának nagy szerepe van a partnereinkkel való együttműködésben. Hálás vagyok, hogy a Program szakmai mentoraként láttam a csapatot csapattá érni.

Eszter, mik a jövőbeni tervek, mit hoz 2020 a Kincentric Legjobb Munkahelyek Programnak?

Pék Eszter: A 2020-as év elképesztően izgalmas lesz a Legjobb Munkahelyek Program szempontjából, ugyanis 20 éves lesz a program, nem csak Magyarországon, hanem Európában is. Ennek mentén a jövő évben rengeteg új izgalmas dologgal jelentkezünk majd az elmúlt 20 év tapasztalatából.

Ami nem változik, hogy partnereink a jövőben is úgy tekinthetnek a Kincentric Legjobb Munkahelyek Programjára, mint a leghitelesebb munkáltatói elismerést adó lehetőségre.
Azért fogalmazok így, mert a Legjobb Munkahelyek Program nem pusztán egy díj, hanem egy olyan komplex szervezet fejlesztési út első lépcsője, amelyben tükörbe nézhetünk, hol tart most a szervezet, hogy állunk az átlaghoz, az iparághoz, a Legjobbakhoz képest, és sokszor ez a benchmark a fejlődés mozgató rugója.

Az idén bevezetett online platformunkat nagy sikert aratott partnereink körében, hiszen lehetőséget ad arra, hogy egy nagyon felhasználó barát formában tudjanak dolgozni az adatokkal, mindenfajta keresztelemzés, saját analízisek készítésével, nézhessenek rá a szervezetükre.

Az erős technológiai háttér mellett kiemelten fontos számunkra, hogy ne csak adatokat adjunk, hanem hogy tanácsadóként a tapasztalatunkkal, tudásunkkal abban segítsük a partnereinket, hogy azokat konkrét változásokba tudják fordítani, mind a vezetők fejlesztésében, mind pedig a munkavállalói élmény stratégiai szintre emelésében, valódi hatást generálva.

Éppen ezért mindig tanulunk, fejlesztjük magunkat, az eszközeinket és a programot, és 2020-ban is szinergiákat teremtünk: a Program 20 éves lesz, és bízunk benne, hogy sok partnerünk lesz része a Legjobb Munkahelyek jubileumi találkozásának.

 

 

Észre kell venni a sikerek mögött az embert

Kecskés Krisztina a Ceva- Phylaxia HR és Kommunikációs igazgatója valamint Kürti László vezető tanácsadónk a Legjobb Munkahelyek Program eredményeire támaszkodva kultúraváltásba kezdtek a szervezetnél.

p1030331.jpeg

A Kincentric több, mint 10 éve dolgozik együtt a Ceva-Phylaxiával, de igazán erőssé akkor vált a két cég kapcsolata, amikor utóbbihoz – csaknem három éve - új HR és Kommunikációs vezető érkezett. Kürti László, a Kincentric vezető tanácsadója azonnal megtalálta a közös hangot Kecskés Krisztinával a Ceva-Phylaxia HR és Kommunikációs igazgatójával, és együttes erővel, a Legjobb Munkahelyek Program eredményeire támaszkodva, kultúraváltásba kezdtek a szervezetnél. A tervekről és az intézkedések hatásairól beszélgettünk velük.

 

- Körülbelül 8 évvel ezelőtt találkoztam először a Ceva-Phylaxiával – kezdi Kürti László, a Kincentric vezető tanácsadója. – Egy kollégámmal koordináltuk a szervezet top 50 vezetőjének tartott workshopot, amelyen a következő év céljait és projektjeit hangolták össze. Nagyon jó feladatnak éreztem, hogy olyan iparágban kellett üzleti és szakmai célok összehangolását segítenem, amelyhez én egyébként nem értek. Jó volt ilyesmibe csöppenni, ráadásul igazán elhivatott és szakmailag nagyon erős emberekkel dolgozhattam együtt, akiknek rendkívül fontos volt, hogy amit csinálnak, az jó legyen.

Kriszta csatlakozásával fordult elő először, hogy a munkatársak elkötelezettsége központi téma lett és a dolgozói elkötelezettség felmérés eredményeit nem kizárólag a legmagasabb szinten beszéltük meg, hanem eggyel lejjebb mentünk és minden igazgatót felkerestünk. Így Kriszta is jobban látta, hogy ki hogyan vélekedik a témáról, és mi is jobban be tudtuk mutatni, hogy az adott igazgatóság hogyan dolgozik. Már azáltal, hogy ezt megszervezte, mélyebben láttunk bele a szervezetbe, mint előtte bármikor. Ez nagyon fontos lépés volt. Nyitottan állt minden témához, azonnal meg tudtuk beszélni, hogy szerintünk min lehetne változtatni. Akkor döntöttük el például azt is, hogy a tíz éve mindig egyforma célkitűző szemináriumot átalakítjuk, és nagyobb teret engedünk a vezetők érzékenyítésének.

- Én 2017 februárjában csatlakoztam, és az első hónapokban rögtön életem egyik legjobb vezetői élményével gazdagodtam – veszi át a szót Kecskés Krisztina a Ceva-Phylaxia Hr és Kommunikációs vezetője. –  Ahogy Laci mondta, pont ekkor kezdődött ugyanis az előző éves felmérés kiértékelése, így azonnal pontos képet kaptam róla, hogyan vélekednek a munkavállalóink a vállalatról. Ez hatalmas segítséget jelentett nekem a kezdetekkor. Azóta pedig már az is világos, hogy a Ceva-Phylaxia nem csak azért végzi el minden évben a Legjobb Munkahelyek felmérést, mert meg szeretne mérettetni az iparágában és a nagyvállalatok közti versenyben. Hanem azért, hogy évről-évre lássa, hova fejlődik önmagához képest. Szerintem ez mindennél fontosabb. Hiszen mihez képest lennénk a legjobbak? A mi kollégáink nem feltétlenül tudják, hogy máshol jobb-e vagy rosszabb, illetve hogy mi is az, hogy „jobb / rosszabb”. Azt viszont igen, hogy az előző évhez képest tudtunk-e fejlődni. Nagyon hasznosnak tartom ezeket a felméréseket, hiszen valóban fel lehet rájuk fűzni a következő év munkáját.

p1030357.jpegKürti László vezető tanácsadó, Kincentric és Kecskés Krisztina HR és Kommunikációs igazgató

A coaching szemléletű vezetés. Ugye Kriszta?

- Igen. Engem akkor vettek fel a Ceva-Phylaxiához, amikor a cég rohamos növekedésnek indult – folytatja Kecskés Krisztina. – Ez nyilván nem csak üzleti-, de humánerőforrásbeli növekedést is jelentett. Nagyon sok új kolléga érkezett a szervezethez – külföldi cégeinktől is -, így új szemléletű HR-re volt szükség, ami tőlem egyáltalán nem állt messze. Én az életemet is coaching szemlélettel élem, vagyis figyelek a körülöttem lévőkre, meghallgatom őket, őszinte vagyok velük. Igaz ez a munkához, csapatomhoz való hozzáállásomra is.

Úgy gondolom, üzleti környezetben is észre kell vennünk, hogy minden mögött ott áll az ember. Coach típusú vezetőként akkor működünk jól, ha figyelembe vesszük a kollégák tudását és képességeit, de ugyanolyan tisztán látjuk magát az embert is, a temperamentumát, az érzéseit. Szerintem akkor lehet sikeres a munka, ha az összes faktorra tudunk összpontosítani. Amikor elkezdtük az új típusú kétnapos menedzsment szemináriumok tartását, pontosan erre érzékenyítettünk. Olyan témákat választottunk, amivel a vezetőinket arra ösztönözzük, hogy ne csak az üzleti eredmények szempontjából fontos skillekre, célokra figyeljenek, hanem egy-egy olyan dologra is, ami az ő „embert vezető” szerepüket segíti. Úgy gondolom, mindennek a csúcsa, ha egy vezető eljut odáig, hogy azon kívül, hogy mi jó neki és a cégnek, arra is figyel, mi jó a csapatának. Hiszen tudja, ami jó a csapatának és egyezik az értékekkel, amelyeket a cége képvisel, az végül a cégnek lesz jó, a munkatársak pedig személyes sikernek élik meg.

- Nekem kifejezetten szimpatikus az a szemléletmód, hogy a vezetőket együtt próbáljuk mozgatni, és nem elégszünk meg annyival, hogy egyenként adunk melléjük egy coach-ot vagy elküldjük őket tréningre – folytatja Kürti László. – Előbbi sokkal komplexebb gondolkodásmódot feltételez. Számba tudjuk venni például, hogy mit tehetünk a vezetői csapattal egészében. Mire koncentráljunk akkor, amikor találkozunk velük? A válasz pedig egy széles skálán – a belső kommunikációtól kezdve egy elkötelezettség-felmérés eredményéig – bármi lehet. A lényeg, hogy együtt vegyenek részt ezeken. Beszélgessenek a témáról egymással. Halljanak egymástól dolgokat. Haladjanak előre vezetőként az adott témákban, de együtt tegyék mindezt. A Kincentricnél is nagyon jó, hogy – ahogy a Ceva-Phylaxiánál is történik –, nem csak egy dolgot csinálunk. Több oldalról, több impulzussal lehet bombázni a vezetőket.

Ahogy hallgatlak titeket úgy érzem, mindenképp közös bennetek a mód, ahogyan az emberekhez viszonyultok. Lehet mondani, hogy ez egy nagyon jó párosítás?

- Szerintem igen – neveti el magát Krisztina. – Én azért szeretek Lacival együtt dolgozni, együtt gondolkodni, mert hasonló elveket vallunk. Nem áll mögöttünk sok idő – két év, nyolc-kilenc hónap – de ezalatt nem csak a kollégát, az embert is megismertem benne. Nagyon intenzív és sűrű időszakon vagyunk túl. Nagyon szeretem vele együtt kitalálni a következő témát, amivel ezt az egyébként elég nagy – 50 főből álló – vezetői csapatot egészében megmozgatjuk.

Laci ugyanúgy figyeli az embereket ahogy én, ugyanúgy keresi a kihívásokat, és az őket változtatásra ösztönző pontokat, ahogy én. Ráadásul csak addig feszíti a határt, ameddig azt a mi céges kultúránk az adott pillanatban még engedi. Az első igazi közös áttörés az volt, amikor más cégektől hívtunk vezetőket, hogy meséljenek a tapasztalataikról. Ilyen nálunk korábban nem fordult elő, de az egész csapatnak nagyon tetszett. Lépésről lépésre haladunk, együtt dolgozunk azon, hogy vezetői csapatként is együtt tudjunk gondolkodni. Ez összhangban van azzal, amit a Ceva-Phylaxia képvisel, így úgy gondolom, előre viszi a céget.

- Én azért szeretek Krisztával dolgozni, mert nagyon gyorsan átlátja a felmerülő kérdéseket, és gyorsan reagál is rájuk – adja meg a választ Kürti László is. – A megoldás megtalálására és a megvalósításra sem kell hosszú heteket, hónapokat várni. Így jó együttműködni. A közös munka szempontjából számomra egyértelműen meghatározó volt, hogy nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot. Nyilván, amikor egy szervezetnél vezetőváltás van, előfordulhat, hogy a korábbi tanácsadók helyett újak jönnek. Ez egy bizalmi pozíció, és teljesen rendben van, ha valaki az általa már jól ismert tanácsadó céggel és emberekkel szeretne dolgozni. Ahogy az is, ha ilyenkor a tanácsadó, akivel eddig dolgozott a cég, úgy érzi, hogy megint bizonyítania kell. A mi esetünkben egyik sem fordult elő. Egy pillanatig se éreztem úgy, hogy bármit is bizonyítanom kell Krisztának. Mindent megbeszéltünk, és ahelyett, hogy gyengült volna a kapcsolat, még erősödött is. Mindez annak ellenére, hogy az addig szokásos közös munkánkból, a Legjobb Munkahelyek Programból kialakult elkötelezettség felmérés elkerült a magyar irodától, és globális szintre emelkedett.

- A felmérés globális szintre emelése egyébként szerencsés fordulat volt a mi szempontunkból – reagál Kecskés Krisztina. – Így is tudjuk a Ceva-Phylaxiát, vagyis magunkat saját magunkhoz viszonyítani, de most már a nagy Ceva-n belül a többi cégre is van rálátásunk. Kibővült a hőtérkép, szélesebb skálán vizsgálhatjuk a fejlődést. Még mindig önmagunkkal szemben mérjük magunkat, de lehetőséget kaptunk rá, hogy még mélyebbre ássunk a szervezeten belül. Nálunk ebből nőtték ki magukat a „We Share” programok is, melyek arra a három fókuszpontra mutattak rá a dolgozói visszajelzéseket használva, melyekkel a vezetői csapatnak foglalkoznia kell. Itt ér össze az, amiről korábban beszéltem, hogy fontos, hogy a vezetők érdemben foglalkozzanak a beérkező visszajelzésekkel, és ők maguk is adjanak visszajelzést azoknak, akiktől az inputot kapták. A globálissá vált felmérés jó lehetőséget teremtett arra, hogy a szervezet egészével foglalkozzunk, hiszen korábban a vezetők fejlesztésére koncentráltunk csak. 

Mi volt még meghatározó a közös munka során?  

- Az egyik, ami nekem nagyon fontos, hogy ez nem egy „one man show” – mondja Kürti László. – Nem arról van szó, hogy Krisztának van egy kizárólagos tanácsadója, akin kívül senki mással nem tud együtt dolgozni. Előfordult, hogy szuperül levezényeltek a kollégáim egy kétnapos szemináriumot úgy, hogy én egyáltalán nem voltam itt. Szeretem, ha több, a szervezethez passzoló kollégát is meg tudunk mozgatni. Én nem gondolom, hogy mindenhez értek, sőt! Ezért jó, ha egy cég másokkal is könnyen megtalálja a közös hangot. De a felém tanúsított bizalom is meghatározó az együttműködés szempontjából. Mi nem nagyon beszélgetünk a magánéletünkről, mégis úgy érzem, nagyon nyitottan állunk egymáshoz. Kriszta néha megosztja velem a munkával kapcsolatos nehézségeit és örömeit is, ez a bizalom pedig megtisztelő.

p1030365.jpgKürti László vezető tanácsadó, Kincentric és Kecskés Krisztina HR és Kommunikációs igazgató

- Azt hiszem, ha nem lenne ilyen a viszonyom Laciékkal, nem tudnánk együtt dolgozni – veszi át a szót Krisztina. - Úgy gondolom, hogy annak, aki a szervezet, a management, vagy akár a leadership fejlesztésén dolgozik velem, tudnia kell a sikerekről és a nehézségekről is. Ennek hiányában hogyan segíthetné a fejlődést? Minden akció, üzleti cél és siker mögött ott áll az ember. Ráadásul én hiszek abban, hogy igazán jól működni csak biztonságos környezetben tudunk. Ha nem lenne meg köztünk ez a bizalmi viszony, akkor nem működne a közös munka sem.  Én úgy gondolom, hogy a vezetőnek feladata megteremteni ezt a biztonságot. És ha vállaltam, hogy vezető vagyok, akkor kutya kötelességem jól csinálni. Nem tehetem meg, hogy rosszul csinálom. Ha kétségeim támadnak, akkor jó, ha van kihez fordulnom, akinek a véleményére, visszajelzésére adok. Az, aki régóta dolgozik a szervezettel, mint Laci, képes értékes visszajelzést adni. De nekem az is nagyon meghatározó volt például, amikor a Szőnyi Gábor kollégám coaching alkalmakat nyert vele. Jó ötlet volt, ilyesmire nem volt korábban példa, és úgy gondolom, hogy a fiatal vezető kollégáknak nagyon fontos, hogy a pályájukon – akár ilyen formában is, de – támogassuk őket.

- Amikor én tanácsadóként úgy érzem, hogy bátran kísérletezhetek vagy bedobhatok olyan dolgokat, amire az ügyfélnek egyébként nincs kimondott igénye, az már kivételes szint, jó kapcsolatot feltételez – veszi át a szót László. Krisztáék olyan terepet biztosítanak, ahol ezt megtehetem, és ez nagyban eltér attól, amit sok más helyen tapasztalok.

Milyen hatást sikerült elérni a közös munkával, a folyamatos fejlesztésekkel?

- A legnagyobb hatása annak volt, hogy olyan mélyen láttunk bele a szervezetbe, ahogy korábban soha – válaszolja Kecskés Krisztina. A kollégák nyíltan és őszintén mondták el a véleményüket – például a „We Share” alkalmak kapcsán –, és nem csak arról, hogy mi nem tetszik neki, hanem arról is, hogyan oldanák meg a problémákat. Rám ez nagy hatással volt, mert korábban ritkán fordult elő, hogy tényleg ilyen értékes visszajelzéseket szerezzünk a munkatársainktól. Megkerestük azokat, akikre jobban kell figyelnünk. Laciék nagyon sokat segítettek abban, hogy megvilágítsuk a vakfoltokat. Mi nem vagyunk kommunikációs szakemberek. Tudjuk mit szeretnénk kommunikálni, de azt sokszor nem, hogy hogyan tegyük a leghatékonyabban. Ebben sok segítségre van szükségünk. Tanulunk egymástól.

Lackó, 12 éve dolgozol felső vezetőkkel, HR vezetőkkel. Miben más Kriszta, mint a többiek?

- Abban, hogy igazi partner – szögezi le Kürti László. Sok céggel és sok emberrel dolgozom szívesen. De van pár ügyfelem, akikben közös, hogy nyugodt, kötetlen, emberi a viszonyunk. Ez nekem nagyon fontos, és Krisztával is megélem. Engem például meg is lep, hogy Kriszta HR vezető, és nem HR tanácsadó. Bár sokszor rosszul értelmezik a tanácsadók szerepét – azt hiszik idejönnek süketelni, nem értik a részleteket, és csak felveszik a zsetont –, a jó értelemben vett tanácsadói szerepkörbe Kriszta beleillene. Mindig hosszú távú hatásokban gondolkodik, komplexen látja a szervezetet, több eszközhöz nyúl, és nem csak az érdekli, hogy a féléves KPI-nak meg kell lennie. A következetes hajthatatlanság, az ahogy végig viszi a dolgokat, ahogy hisz bennük, kiemeli az átlagból.

Melyek a következő rövid-, és hosszú távú fejlesztési célok?

- Mióta megérkeztem, a Ceva-Phylaxia intenzíven változik – kezdi Kecskés Krisztina Azt gondolom, hogy ebben az erőteljes változásban nagy szerepe van az eddigi munkának. Annak, hogy kis csoportban dolgoztunk, hogy feltérképeztük, hol van szükség változtatásra, és hogyan érhetünk el eredményeket ezzel kapcsolatban. Ma a leghatékonyabb eszközünk az, hogy kis eseményeket szervezünk, amelyek összerántják a közösséget. És még ha nem is a leglátványosabb rendezvények ezek, a hatásuk hosszútávon megmarad, mert nem a látványosság a lényeges „kifelé”, hanem a munkavállalók élménye a szervezeten belül. Teljesen hétköznapivá válnak, együtt élünk velük. A cég túl nagy lett, az emberek keveset találkoznak, ezért olyan eseményeket szervezünk, ahol együtt tudunk lenni: horgászunk, túrázunk, fát ültetünk, menhelyen takarítunk. Én azt gondolom, hogy ez mind-mind nagyon jó kezdeményezés. Egy erőteljes kultúraváltás kezdete, hiszen korábban ilyesmiről nem lehetett szó.

Sokszor felmerülő téma köztünk, hogy mindezek mellett vajon egy vezetőnek mekkora hatása lehet magára a kultúrára. Hiszen egy vezetőt mindenki figyel, egy vezető fókuszban van. Mindennek hatása van, amit ő tesz, ahogyan viselkedik, amit és ahogyan kommunikál. Még az elején tartunk ennek az érzékenyítési folyamatnak. Folyamatosan megmutatjuk a vezetőknek, hogy nagy hatással vannak a környezetükre. Ennek a hatásgyakorlásnak a tudatosítása és az e mentén történő vezetés esszenciális egy ilyen nagyarányú változás során, mint amiben a Phylaxia most van. Nagyon komplex, szép dolog, akár szakmai kihívásként, akár vezetőként, akár coach és szervezetfejleszőként, amibe belevágtunk. Sok múlik a közösségépítő lépéseinken, és még annál is több a kommunikáción és a vezetői csapaton, annak fejlesztésén, akár egyéni fejlesztéseken keresztül. Abban hiszek, hogy végül ez különbözteti meg a cégeket egymástól. Ebből lesz a cégkultúra, ami nem lemásolható, nem installálható „polcos termék”. Ezeket szeretem csinálni, mind rövid és mindinkább hosszútávon. Ez rólunk szól, ez Mi vagyunk.

Elkötelezettség mérés és fejlesztés a veszprémi Balluff Elektronika Kft-nél

img_6517.jpg

Szável Krisztián a cég HR vezetője korábbi munkahelyén is dolgozott már a Kincentric csapattal. Ahogy mondta, számára nem volt kérdés, hogy új helyén is adatalapú módszertannal és a fejlesztésben is tapasztalt tanácsadó céggel szeretne elkötelezettséget mérni. A nagyköveti programról és a belső kommunikációs feljesztésről kérdeztük Krisztiánt és Páli Annát, a Kincentric tanácsadóját.

 

- Másfél évvel ezelőtt kezdtem HR vezetőként a Balluffnál – kezdi a beszélgetést Szável Krisztián. Egy-két hónapra rá, hogy idekerültem azt mondta az ügyvezető, hogy nagyon fontos a dolgozók megtartása, ezzel foglalkozni kellene. Oké – kérdeztem -, de tudjuk-e, hogy mitől maradnak itt? Mit szeretnek, min kéne javítani? Bár a Balluffnál korábban végeztek saját kérdőíves dolgozói elégedettségi felmérést, ezekre a kérdésekre nem lehetett egyértelmű választ adni az eredmények alapján. Én szerettem volna egy független kutatást arról, hogy milyen itt az elkötelezettség és milyen tényezők alakítják azt. Ennek kapcsán ajánlottam a cégvezetésnek a Kincentricet. Egy olyan céggel szerettem volna ezt a felmérést megcsinálni, akinek a diagnosztikán túl abban is van tapasztalata, hogy az eredményeket látva hogyan induljunk tovább, milyen fejlesztéseket kezdjünk el a cégnél. Úgyhogy számomra egyértelmű volt az, hogy Annáékkal és a Kincentriccel indulunk el ezen a közös úton.

- A Legjobb Munkahelyek Program keretében mértük fel az itt dolgozók elkötelezettségét – veszi át a szót Páli Anna, a Kincentric tanácsadója. Több évtizede bizonyító és közben folyamatosan fejlődő módszertanunknak köszönhetően teljes képet tudunk adni a vezetői csapatnak arról, hogy mi az, ami a munkavállalók szerint jól működik itt, lehet rá építeni, akár hitelesen lehet kommunikálni a piac felé, a leendő munkavállalók felé, ha vonzásról beszélünk, és mi az, amit viszont jó lenne fejleszteni a jövőben. Az átfogó módszertanon túl két fontos előnye van még a méréseinknek, szemben a saját belső mérésekkel. Az egyik a piaci kontextus, az összehasonlíthatóság, amelyet hatalmas adatbázisunk tesz lehetővé. A benchmarkok segítségével a cégeknek lehetősége van vizsgálni eredményeiket régiós, vagy iparági versenytársakhoz képest. Másik a hatáselemzésünk, amely statisztikai számítások alapján (vizsgálva többek között a benchmarktól való távolságot is) megmutatja, hogy az adott szervezetben melyik az az 5 terület, amelyik a legnagyobb hatással van az elkötelezettségre. Ez az adat elmozdít már az eredmények felől a fejlesztés felé.

img_6557.jpgSzável Krisztián a Balluff Elektronika Kft. HR vezetője

- Az, hogy eredményeinket láttuk a piaci benchmarkokhoz képest valóban sokat adott, árnyalta a képet és segített a későbbiekben a jó fókuszok megtalálásában – folytatja Szável Krisztián. Fontos volt még az anonimitás és ezzel együtt a magas részvétel. A Kincentric évente sok-sok céggel végez hasonló felméréseket, megvannak a jól bevált gyakorlataik, amelyekkel aktivizálják a szervezetet. Mindehhez persze nagyon fontos, hogy kiépüljön a munkatársakban a megfelelő bizalmi szint, ami így, hogy egy külső, független szakértő céggel dolgoztunk együtt sokkal könnyebben ment. Őszinte véleményekre és nagyobb kitöltési arányra is számítottunk. Ami még nagyon jó volt a saját felméréshez képest, hogy Annáék a felmérés mellett csináltak fókuszcsoportos interjúkat. Az adatalapú eredményeket remekül kiegészítették ezek a fókuszcsoportokról hozott sokszor egészen konkrét dolgozói (anonim) vélemények, megélések.

Meglepte a cégvezetést az eredmény?

- Én úgy gondolom, igen – folytatja Szával Krisztián HR igazgató. A Balluff vezetésének még nem volt tapasztalata ilyen típusú felméréssel és talán az is furcsa volt, hogy kijön egy százalékos eredmény, amit a Kincentric a piachoz pozícionál. A cégvezetés talán meglepődött, mert jobbra számítottak, szerintem viszont az eredmények jól tükrözték a valóságot.  Ezek az eredmények tehát, arra is jó eszközt adtak, hogy felsővezetők tisztábban lássák a szervezetet, a dolgozói vélemények megismerésével csökkenjen a távolság és elindulhasson egy párbeszéd. 

- Az én egyik meghatározó pillanatom éppen ehhez a vezetői alkalomhoz kötődik – veszi át a szót Anna. Nagy élmény volt látni azt, ahogyan a vezetői csapat figyelme és hozzáállása változott a prezentációnk során, a kezdeti inkább csak fizikai jelenlét hamar valódi figyelemmé, kíváncsisággá alakult. Megértették az üzeneteinket. Meglepődtek. Beszélgettünk. Kérdeztek. Egy nagyon élő és interaktív helyzetté alakult a találkozó.

Hogyan folytatódott a közös munka az elkötelezettség mérés eredményeinek ismeretében?

- A fókuszcsoportos beszélgetésekkel, amit már Krisztián is említett - folytatja Páli Anna. Először csak azt kérdeztük az itt dolgozó kollégáktól, hogy milyen itt dolgozni és ezt támogattuk meg játékosabb, akár asszociációs eszközökkel. Miután kaptunk egy általános képet az ott ülők munkahelyi élményéről, irányítottan, a kérdőív eredményeiből kirajzolódó fókuszok mentén kezdtünk el beszélgetni a jelenlévőkkel.

A kvantitatív és a kvalitatív eredmények megismerését követően a felsővezetőkkel folytattuk a munkát. Már tisztában voltunk a jelenlegi helyzettel tudtuk, hogy honnan indulunk. A következő lépés a stratégia-, vízióalkotás volt, ahol azt vizsgáltuk, hogy 2-3 éven belül hova szeretne a Balluff eljutni, milyen munkáltató szeretne lenni. Melyek azok a lehetséges jövőbeli kihívások, amikkel meg kell küzdenie és mi kell ahhoz, hogy ezekben a kihívásokban sikeresen helytálljon.  Tehát a jelenlegi állapotot ötvöztük a jövőképpel, a középtávú célokkal. Így jutottunk el a fejlesztés fókuszterületeihez, bizonyos területeknél pedig már a konkrét akciókhoz.

Mondjatok példákat, milyen visszajelzések voltak például?

- Az egyik ilyen alapvető és a vezetést meglepő visszajelzés volt például, hogy nincs elég szerszám az üzemben és van, aki otthonról hozta be a szerszámait – veszi át a szót Szável Krisztián. Erről például abszolút azt hitte a vezetés, hogy már rég megoldódott probléma és most szembesültek vele, hogy nem.

- Most már minden egyes fókuszcsoportos beszélgetésünkbe igyekszünk bevinni, hogy ne csak a problémákról beszélgessünk – folytatja Anna. Ezeket elég jól látjuk a kérdőív eredményeiből.  A fókuszcsoportok már inkább akciócsoportok, ahol megoldásközpontú hozzáállás jellemzi az ott ülőket. Ne csak az jöjjön ki, hogy mi az, ami nem oké, hanem az is, hogy milyen ötleteik vannak, hogyan lehetne ezen javítani. Innen például sok quick win javaslat érkezik, aminek nagyon-nagy hozzáadott értéke van, hogy a vezetők kezébe tudunk adni olyan viszonylag könnyen és gyorsan megvalósítható akciókat, amivel hatást lehet elérni. Ez is célunk, hogy ne csak komplex, nagyon mély dolgokat kezdjünk el fejleszteni, ami hosszabb ideig tart és bizonyos esetekben nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek.

Mondanátok ilyen quick win-re példát? Ami gyors beavatkozás volt?

Ilyen volt például az, hogy szívesen látnának a dolgozók kávézó lehetőségeket – mondja Krisztián. A kávéautomatákat viszonylag gyorsan meg tudtuk valósítani, volt, ahol kávézósarkokat alakítottunk ki. Ilyen volt még az is, hogy több karbantartó legyen az egyes műszakokban. Vagy a zenehallgatás lehetőségének megteremtése munkavégzés közben. Ezek gyors sikerek voltak.

Melyek voltak azok a főbb területek, amin látszott, hogy dolgozni kell?

- Nagyon hamar kiderült, hogy a kommunikációval foglalkozni kell – válaszolja Anna. Ezen indult el a nagyköveti csapat is.

- Igen, például az operátor dolgozók jelezték vissza a felmérés kapcsán, hogy nem jutnak elég információhoz. – folytatja Krisztián. Gyártó cég vagyunk, az ezer főből több, mint hatszázan dolgoznak gyártásban, nekik nincsen e-mail címük, így közvetlenül viszonylag nehezen elérhetőek. Van faliújságunk, ami előtt nem feltétlenül áll meg a dolgozó és a digitalizáció világában lehet nem a leghatékonyabb eszköz. Tehát sokféle alternatív lehetőséget kell találni arra, hogy az információ célba érjen.

Gondolom, ez volt a nagyköveti csapat fókusza. Jól sejtem?

- Igen. Mi a Kicentricnél nagyon hiszünk a nagyköveti csapat módszerében, és ezt sok szervezethez szeretjük elvinni, mert nagyon nagy ereje van. Ez arról szól, hogy összegyűjtünk lelkes, tennivágyó dolgozókat, akár véleményvezéreket a szervezet számos pontjáról, figyelve itt is arra, hogy lehetőleg minden terület képviseltesse magát. Pont azért fontos ez, hogy sokszínű legyen a csapat, és, hogy mindenhova elérjen a nagyköveti program híre.

img_6564.jpgPáli Anna, a Kincentric tanácsadója

A nagyköveti program kedvezően formálja a szervezeti kultúrát. (1) Hidat képez felsővezetők és dolgozók között, képviseli a dolgozói véleményeket, preferenciákat, nehézségeket a felsővezetők felé, megmutatja a döntések hátterét, a miérteket a dolgozók felé. (2) A közös küldetés összekovácsolja a csapat tagjait és tapasztalataink szerint egy nagyon összetartó közösséget épít. (3) A napi munkafeladatokat színesebbé, változatosabbá teszi egy ilyen programban való részvétel, arról nem is beszélve, hogy általa egy új típusú működési formát, a projektalapú működést ismerhetik meg és gyakorolhatják a résztvevők. Ezek mind képesek energizálni a szervezetet. (4) Ami talán viszont a legfontosabb hozadéka ennek a módszernek az a felelősségvállalás. A dolgozókat afelé kell vinni, hogy ne mindig kívülről, a szervezettől, vagy a vezetőktől várjuk azt, hogy megoldják a problémákat, ne mindig csak hárítsunk és másokra mutogassunk. Tegyünk azért, hogy a szervezetnek, nekünk, a kollégáinknak jobb legyen. Ez az egyéni felelősségvállalás nagyon fontos, és ez a nagyköveti csapatokkal nagyon jól tud működni – fejezi be Anna.

- Talán annyival egészíteném ki, amit kommunikáltunk is a dolgozóknak, hogy nem a vezetőség akar kizárólag dolgozni ezeknek a problémáknak a megoldásán – folytatja Szável Krisztián. Egyrészt szűkösek az erőforrásaink, másrészt ki tudna jobban dolgozni a belső kommunikáció fejlesztésén, mint annak „fogyasztói”. Használjuk ki a sok ember adta erőforrást, szülessenek olyan megoldások, amit a dolgozók magukénak éreznek. Ne az legyen, hogy kitalál valamit a vezetőség és azt lenyomjuk a dolgozók torkán, hanem találjunk olyan megoldásokat, amelyeket a kollégák dolgoztak ki és a vezetőség hagyott jóvá.

A fő fókusz tehát a kommunikáció fejlesztésén van a cégen belül. Ezen dolgoznak a nagykövetek is?

A kommunikáció fejlesztése azért is került a nagyköveti csapathoz, mert ez egy hosszú folyamat – folytatja Krisztián. A nagyköveti csapatnál nekem nagyon pozitív élmény volt, hogy amikor meghirdettük, hogy lehet jelentkezni, meglepetésemre nagyon sokan jelentkeztek. Egy húsz fős kellően diverz csapat jött össze. Operátorok, középvezetők, mérnökök vegyesen. A csapat megalakulása után elkezdődött a munka. Először Annával és Ráduly Orsival egy konkrét példán keresztül megismerte a csapat a belső kommunikáció aspektusait. Itt beszéltünk például arról, hogy mire érdemes figyelni a kommunikáció tervezésénél, az üzenet megfogalmazásánál, hogyan válasszuk meg a jó csatornát és milyen tényezők vezethetnek az eredeti információ eltorzulásához. A felkészülés után elkezdtünk akciókról ötletelni. Az ötleteket leszűkítettük ötre, amivel úgy gondoljuk, hogy első körben érdemes tovább menni. Az öt akció köré szerveződtek kisebb, 3-4 fős csapatok és minden csapatnak van 1-1 tagja a felsővezetésből is. Ez fontos volt, hogy a felsővezetés jelen legyen ebben a munkában, folyamatosan támogassa a csapatot az eredmények elérésében.

Tudna példát mondani egy-egy ilyen akcióra?

- Van például egy monitor munkacsoportunk, aminek az a lényege, hogy vannak monitorok a gyárban, de nem használjuk őket a kommunikációra. Sőt sokszor nem is kapcsoljuk be őket és az is lehet, hogy nem a megfelelő helyen vannak elhelyezve. Ez a csapat azzal foglalkozik, hogy megtalálják, hogyan lehetne ezeket a monitorokat hasznosítani és bevonni a kommunikációba. Egyszerű dolog. Mivel ma már a legtöbb embernek van okostelefonja, azon is gondolkozunk, hogy ezeket az eszközöket miképp lehetne bevonni a szervezeti kommunikációba. Erre is alakult egy csoport, akik ennek bevezetésének lehetőségeit vizsgálják.

- Vagy ott vannak az információs táblák - szúrja közbe Páli Anna.

- Igen, vannak a termelésben információs táblák, amelyeket eddig főleg a termelési értekezleteken használtak a kollégák. Az egyik nagyköveti csapat azzal foglalkozik, hogy ezeket hogyan lehetne kibővíteni úgy, hogy HR jellegű vagy egyéb, embereket érintő információk is elhangozzanak ezeken a rövid, strukturált megbeszéléseken, amiket a csoportvezetők visznek sokszor, és pont az ő feladatuk informálni az operátorokat, a beosztottjaikat.

Melyek voltak a ti meghatározó pillanataitok a közös munka során?

- Nekem az egyik a vezetői prezentáció volt, amit már korábban említettem.

Egy másik ilyen meghatározó élmény, ami engem nagyon megfogott, az akkor volt, amikor elindult a nagyköveti program és először találkoztunk a résztvevőkkel Tizenkilenc jó kedélyű, lelkes, értelmes, kiváncsi ember ült egy asztalhoz, akik már az első pillanatban hittek abban, hogy közösen képesek változást elérni és valami olyan dolgot tenni, amire nem volt még azelőtt példa a cég életében.

Krisztián és kolléganője Judit, a HR-t képviselve végig aktív szerepet vállalt a nagyköveti csapat munkájában. Nagyon könnyen és hatékonyan tudtunk végig együtt dolgozni, jól kiegészítettük egymást a folyamatban.

- A nagyköveti csapattal az első megbeszélés nekem is meghatározó élmény volt – veszi át a szót Szável Krisztián. Én sem ismertem mindenkit a jelentkezők közül és nem volt még tapasztalatom nagyköveti programmal, nem tudtam, hogy hogyan fog ez majd működni a valóságban. Viszont ez után az alkalom után úgy jöttem ki, hogy ez fantasztikus! Hogy tényleg ilyen emberek vannak itt ebben a szervezetben. Alig vártam, hogy elkezdjük a munkát. A másik ilyen meghatározó élmény az volt, amikor láttam, hogy a vezetők és a nagyköveti csapatban lévő dolgozók rájönnek arra, hogy a belső kommunikáció mekkora hatalmas falat, hogy az nem olyan, amit gyorsan meg lehet oldani. Nem olyan, hogy bevezetünk valamit és működik. Nagyon sok aspektusa van. Nagyon sokat segített Anna és Orsi abban, hogy erre rávilágítottak.

Én azt remélem, hogy ha legközelebb csinálunk ilyen mérést, már azzal jobb eredményt tudunk elérni, hogy a kommunikációt fejlesztjük.

 

Fotó: Szebényi Éva

Energizálni és segíteni egymást

Vezetői ambassador programmal az elkötelezettség növeléséért a Coca-Cola HBC-nél

img_7993_k.jpg

Egyszerűsíteni a folyamatokat, élményt adni és ezzel energizálni a kollégákat. Erre szövetkezett a Coca-Cola HBC vezetőkből álló önkéntes csapata azért, hogy növelni tudják a kollégák elkötelezettségét. Az évek óta tartó közös munkáról Pék Esztert, a Kincentric szenior tanácsadóját és Rácz Székely Évát, a Coca-Cola HBC HR üzleti partnerét és szervezetfejlesztési vezetőjét kérdeztük.

Eszter, hogyan kezdődött a közös munka a Coca-Cola HBC-vel?

- 2015-ben, amikor a munkaerőpiaci helyzet kezdett kiéleződni, a Coca-Cola HBC számára is fontossá vált, hogy tudatosan kezdje el építeni a munkáltatói márkáját – kezdi a visszaemlékezést Pék Eszter, a Kincetric szenior tanácsadója. Azt már láttuk, hogy az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt nem lesz elegendő csak a munkáltatói márkára fókuszálni. A megtartáshoz szükséges a vezetők tudatosságának növelése a témával kapcsolatban, és fontos a munkatársak munkavállalói élményével is foglalkozni. A Coca-Cola HBC éves belső elkötelezettség mérésének eredményeivel kezdtünk el kiemelten foglalkozni, és ebbe a folyamatba kapcsolódott be Évi.

- Én másfél éve vagyok a Coca-Cola HBC csapatának tagja – válaszolja Rácz Székely Éva, a cég HR üzleti partnere és szervezetfejlesztési vezetője - és gyorsan fel kellett vennem a fonalat. Amikor megérkeztem, már kiértékeltük az elkötelezettségi felmérés eredményeit, és tisztán láttuk, hogy milyen területekre kell fókuszálnunk.

A csatlakozásom utáni néhány hétben fókuszcsoportos beszélgetéseket szerveztünk, ahol Eszterék segítségével és módszertanával haladtunk, hogy minél jobban azonosítani tudjuk azt, mire fektessünk hangsúlyt a következő évben funkcionális és vállalati szinten.

- Ez az időszak arról szólt, hogy pontosabban megértsük, hogy melyek lehetnek a fókuszok a szervezetben, mivel kell leginkább foglalkozni annak érdekében, hogy a munkavállalói élményt fejleszteni tudjuk – veszi át a szót Pék Eszter.

2019-09-11-07-39-25_5d78888d654dd.jpgPék Eszter, a Kincentric szenior tanácsadója

Ha jól sejtem, ennek eredménye lett a vezetői ambassador program elindítása a cégnél. Miről szólt ez pontosan?

- Tavaly volt először az – kezdi a választ Eszter -, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések után konkrétan egy vezetői csapat kezdett el foglalkozni két nagy fókusz terület mentén a belső elkötelezettség fejlesztésével - előtte inkább a HR vállalta magára ezt a feladatot, természetesen vezetőket is bevonva a folyamatba. Az, hogy egy konkrét vezetőkből álló csapat valósítson meg elkötelezettséget támogató, általuk kitalált és megalkotott akciókat, újdonságnak számított. Tanácsadó társaimmal mi kereteztük és irányítottuk a folyamatot, segítettünk meghatározni, minek lehet a legnagyobb hatása a szervezetre, illetve fontos volt az is, hogy megvalósítható dolgokat vállaljanak a csapatok, hiszen ezek a vezetők a mindennapi feladataik mellett vettek részt az ambassador csapatban.

- Az eddigi években a vezetőinket vállalati szinten, önkéntes formában vontuk be a vállalat egészét érintő elkötelezettségi akciótervek kidolgozásába és megvalósításába. Ezek a vezetők a napi munkájuk mellett, hihetetlen energiákat megmozgatva, két csapatban vágtak neki a feladatoknak folytatja Évi - az Energy & MMLE (Make My Life Easy), valamint Leadership Stream-ben. 

img_7815_k.jpgRácz Székely Éva, a Coca-Cola HBC HR üzleti partnere és szervezetfejlesztési vezetője

Az Energy és MMLE Stream azt tűzte ki célul, hogy olyan programtervet állítsanak össze, melynek keretében a munkavállalóink visszanyerhetik a mentális, fizikai vagy akár spirituális energiájukat, valamint olyan folyamatokra kerestek megoldásokat, melyek az osztályokon belüli együttműködést könnyítik vagy egyszerűsitik.

Csak hogy néhány példát említsek, az Energy és MMLE Stream javaslatára bevezettük az energia heteket, stratégiai napokat. Az energia heteken belül voltak olyan kezdeményezések is, amelyek szellemi vagy lelki felfrissülést adtak: a stresszkezelési tanácsadástól kezdve irodai masszázson át különböző játékprogramokig. Még a céges busszal járó kollégáknak is igyekeztünk kellemesebbé tenni a napját stand up comedy-s előadók bevonásával.

Az elkötelezettségi eredmények elemzését felhasználva felismertük, hogy lehetnek olyan folyamatok, amelyek elveszik az energiánkat, ezért az ambassador csapat egy ún. bürokráciaírtó programot indított, ahol egy belső verseny kiírásának eredményeként, közel 70 ötletet bírált el egy belsős bizottság. A beérkezett ötletek közül 10-et díjaztak és emeltek ki, melyek olyan innovatív megoldásokat tartalmaztak, amik az egész vállalatra pozitív hatással lehetnek.

Mindeközben a Leadership Stream sem unatkozott: az egyik terület, amit a vezetőkből álló csapat megfogalmazott, az igény egy olyan vezetői kompetencia profil megalkotására, amely a helyi sajátosságokat figyelembevéve a legmegfelelőbben írja le azt a CCHBC-s vezetői ismérvet, amelyet minden vezetői szinttől elvárunk. Kialakítottak egy ún. fejlődésközpontú vezetői profilt és ebben az a legszebb, hogy ezt a vezetők belső indíttatása vezérelte. A Kincentric tanácsadói segítségével kidolgoztunk egy másfél napos tréninget, utókövetéssel.

De nem csak a tréning volt a cél, hanem az is, hogy kialakuljon egy olyan vezetői közösség, akik értik mi a vezetői lét lényege, és tudatosan keresik a lehetőséget a fejlődésre, oly módon, hogy egymást is inspirálva csoportokat alkotva megosztják egymással a napi kihívásaikat és egyben segítik egymást. Továbbá olyan inspiráló környezetet teremtenek maguknak, ahol külsős előadók bevonásával, ők maguk is ötleteket tudnak meríteni bizonyos vezetői magatartásokból.

- Az a csodálatos – veszi át a szót Pék Eszter -, hogy a vezetők, közösségként együtt gondolkozva, a legjobb gyakorlatokat osztják itt meg egymással, valamint láttuk, hogy az hiányzik nekik a leginkább, hogy ezt megtehessék szabadon, őszintén, olyan emberekkel, akik nem a feletteseik, akiknél nem érzik, hogy túlságosan sebezhetővé válnak, ha kiadják a belső vívódásaikat. Ebben a szervezetben erre van lehetőség.

- Ez azért is fontos, mert belőlük lesznek a jövő vezetői, azok a vezetői példaképek, akiket mindannyian követünk – egészíti ki Rácz Székely Éva.

Maguk a nagyköveti csapatok aztán évről évre újabb elkötelezettséget eredményező tervekkel állnak elő?

- Így van. Ebben az évben a „Growth mindset”-et vittük bele a közös munkába, tovább gondoltuk a Streameket, és összekapcsoltuk a vállalati víziónkkal is: olyan úgynevezett LAB-eket hoztunk létre, amelyek még mindig önkéntes módon dolgoznak, nem csak az akciótervekben és azok megvalósításán, hanem abban is támogatják a szervezetet, hogy kultúrát formáljanak.

A most szerepet vállaló vezetők hoznak olyan ötleteket, amelyek a múltban már jól működtek, úgynevezett quick-winek lehetnek, de újabb tervekkel is előállnak, amelyek fenntarthatóságot tudnak hozni középtávon, továbbá hosszú távon segíteni fog minket az üzleti céljaink és a növekedési víziónk elérésében. Természetesen a fókusz továbbra sem mozdul el, az energiáról, stratégiáról, vagy akár a vezetőkről, így például a tavaly indított Leadership program tovább folytatódik Eszterék segítségével.

Látszik már a cégnél a befektetett munka eredménye?

- Igen, abszolút. Amióta ez a vezetői program van, azóta folyamatosan látszik az eredményben a növekedés.  Azt mondtuk, hogy ez egy olyan program a szervezeten belül, amit nem akarunk feladni. Inkább tovább és tovább szeretnénk vinni mindaddig, amíg el nem érjük a célt. Ha ezt elérjük, akkor ezt szeretnénk szinten tartani.

- Véleményem szerint a szervezetben sokkal inkább megjelent a vezetői felelősségvállalás, vagyis a vezetők tudják, hogy ők is felelősek a munkatársak elkötelezettségéért – veszi át a szót Eszter. A vezetői tudatosság mellett egyre inkább egy tanulószervezetté váltak, ahol lehet hibázni, és a hibákból gyorsabban tanulni, egymással megosztani a tanulságokat, illetve a vezetői szerepből adódó tudásokat.

img_8009_k.jpg

Melyek voltak a közös munka meghatározó pillanatai?

- Gyakorlatilag Eszterrel végigmentünk ezen a másfél éves úton, és nekem volt egy nagyon meghatározó élményem. Körülbelül fél évvel ezelőtt, amikor megnyitottátok az új irodát, meghívtál magatokhoz egy külföldi tanácsadó-coach előadásra. Ez egy coaching témájú workshop volt, ahol sokkal inkább lehetőségünk nyílt a személyes kapcsolódásra. Addig tényleg csak az üzleti oldalát láttuk a másiknak. Ahogy beszélgettünk, egyre inkább láttuk, hogy nagyon hasonlóan gondolkodunk sok témával kapcsolatban. Ebben a pillanatban számomra kiderült, hogy ahhoz, hogy üzletileg jól tudj valakit támogatni, be kell, hogy vonódj a mindennapjaiba, át kell látnod azt, hogy milyen kihívásokkal küzd és mi az, ami tovább lendíti egy nehéz helyzetben. Kell, hogy belevigyél a szakmai együttműködés mellet egy kis én faktort, ahol láthatod a gondolkodásotok hol kapcsolódik és hogyan tudtok egymásra a legjobban építeni. Úgy érzem ez a találkozás akkor egy fordulópont volt, és azóta is a közös munka során nagyon jól ki tudjuk egészíteni egymást és folyamatosan élünk át közös „aha” élményeket, vagy kihívások elé állítottuk a másikat a lehető legjobb eredmény érdekében. A közös munka mindkettőnk számára tartogat a mai napig is fejlődési lehetőségeket.

- Nagyon érdekes, hogy ezt mondod Évi – feleli nevetve Eszter. Az én meghatározó pillanatom nem egy pillanat, hanem azok az „utazások” (akár szó szerint is, hiszen mi sokszor egyeztettünk telefonon vezetés közben), amelyek elvittek minket oda, hogy a fejlődés számszerűen, illetve a vezetők lelkesedésében is megmutatkozzon. Egy tavaly május végi napot emelnék ki mégis, amikor a TOP 60 vezetőtöknek szerveztünk egy egész napos eseményt azzal a céllal, hogy a munkatársi elkötelezettség, a vezetői szerep, a munkáltatói márka és a growth mindset kapcsolata letisztuljon számukra. A Coca-Cola HBC legfontosabb magyarországi vezetőivel együtt töltött ilyen nap, nekem mindenképpen emlékezetes marad.

 

Fotó: Bulla Bea

Hidak égetése vagy örömteli kilépő élmény – Ti hogyan álltok a távozó kollégákhoz?

Ligety Sára, a Kincentric Elkötelezettség Üzletág-vezetőjének írása

156.jpg

A munkaerőpiacon zajlik továbbra is a harc a tehetségekért. A HR szakemberek folyamatosan keresik az új megoldásokat és számos online fórum, meetup és konferencia tűzi zászlajára továbbra is az elkötelezettséggel, munkáltatói márkával, munkavállalói élménnyel kapcsolatos témákat. Bármi jöhet, csak köze legyen a munkavállalók vonzásához és megtartásához! HR tanácsadókként egyébként örülünk annak, hogy bár kellett hozzá egy munkaerőpiaci nyomás, de már kikerülhetetlen, hogy az emberi érték fontosságával minden cég foglalkozzon. A folyamatos párbeszédre való igény egyre erősebb a dolgozók részéről, és ezt a munkavállalói életciklus minden egyes pontján fontos tudatosan kezelni. 

De hogyan tesszük meg mindezt a céget elhagyó kollegákkal? Mennyire foglalkozunk azzal, hogy velük is meg legyen ez a fajta tudatosságunk, mint ahogyan már az onboarding szakaszban is egyre nagyobb a tudatossága a cégeknek az elmúlt időszakban? A munkavállalói élmény kutatásunkból az derül ki, hogy a cégeknek csupán 7%-nál van fókuszban, hogy a kilépői élményt tudatosan alakítsa. Ezzel szemben egy amerikai kutatás azt mutatja, hogy a kilépő dolgozók 52%-a meggondolná[1], hogy visszatérjen előző munkahelyére. Bár adat nincs rá, de érdekes kérdés, hogy ezeknek a dolgozóknak hány százaléka lehet elveszített tehetség, akiket mi sem bánnánk, ha visszatérnének?

A Tudatos kilépési élményhez vezető út négy lépése:

1. Alakítsunk ki pozitív kilépési élményt!

Az egyik leggyakoribb indok, amiért viszont nem térnének vissza a kollegák, az az, hogy a szervezetek felégetik a hidakat a dolgozók távozásakor. Így nem marad meg egy olyan viszony, amiben bármelyik félnek is eszébe jutna úgy gondolni a távozásra, mint amiben további lehetőségek is rejlenek. Ahhoz, hogy a kilépési élmény pozitív legyen fontos, hogy a vezetőket és a kilépésben érintett HR szakemberek gondolkodását alakítsuk első körben. Miért is éri meg ezzel foglalkozni? Ezek a dolgozók biztosan valamiféle hírét viszik a szervezetnek – számos ajánlást, rossz esetben elrettentést is megoszthatnak az interneten. Ennek máris van vonatkozása a munkáltatói márka vonzóságával, hiszen a potenciális jelöltek 70%-a elolvassa a cégről alkotott véleményeket, ajánlásokat mielőtt meghoznák döntésüket egy felajánlott állással kapcsolatban[2]. De érdemes elgondolkodni azon, hogy egy kilépővel szívesen dolgoznánk-e még a jövőben függetlenül a döntésétől? A jól kialakított kapcsolat a távozást követően megsokszorozhatja annak az esélyét, hogy egyszer visszatérjen az elveszített tehetség.

2. Tartsuk a kapcsolatot az elveszített tehetségekkel!

Egyre gyakoribb, hogy az egyetemeknél alkalmazott Alumni közösséget céges környezetbe is átemeljük. Ez egy tudatos módja lehet a kapcsolattartásnak – sokszor egy új lehetőség, kalandvágy, vagy jobb feltételek okozzák a váltást, de mindeközben számos meghatározó pillanatot és jó élményt hagyunk magunk mögött, ami a döntés ára lehet. Egy transzparens kultúrában a folyamatos párbeszéd fenntartható a kilépett dolgozókkal is. Közös események, álláshirdetések megosztása, közös szakmai beszélgetések vagy kiemelt kedvezmények, szolgáltatások mind-mind erősíthetik a kapcsolatot, annak megszakítása helyett. Egy adandó alkalommal pedig akár munkavállalóként, de akár projekt alapon alvállalkozóként is könnyebb lesz vonzóvá tenni a hozzájuk illő lehetőséget.

3. Alkalmazzunk bátrabban már kilépett kollegákat!

Egyre nagyobb a nyitottság a szervezetekben, hogy újra alkalmazzák a már egyszer kilépett kollegáikat – a HR vezetők 3/4-e, a vezetők pedig közel 2/3-a nyitott arra, hogy újra alkalmazzon korábbi munkatársat.[3] Kisebb a betanítás költsége, hamarabb produktívakká válnak, a kultúrába illeszkedés kevesebb fennakadással járhat, nagyobb a megtartási arányuk, ráadásul külső piaci ismeretet is tudnak hozni eddigi bizonyított tudásuk mellé. Mindemellett a többi kollega megtartásához is hozzá tudnak járulni történetük megosztásával.

4. Fordítsunk külön figyelmet a belépési élményükre!

A végén pedig összeér a munkavállalói életciklus eleje és vége. A kilépő kollegából újra belépő munkatárs lehet. Az ő integrálásuk pedig nem ugyanazt kell, hogy jelentse, mint egy teljesen újonnan érkezőnek: már itt alapból lehet az elköteleződést és büszkeség érzését erősíteni azzal, ha megkülönböztető figyelmet szánunk az ő belépési élményükre. Ami pedig plusz egy értéke ennek a gondolkodásmódnak: ebben a felvázolt folyamatban számos érintett együttműködésére van szükség: ez nem egy terület projektje – ebben egyaránt fontos szerepe van a vezetők hozzáállásának, a kiléptető kollegák támogatásának és a toborzók szemléletének is. A te cégednél hogyan álltok a kilépő munkatársakhoz?

 

[1] Roberthalf, 2019
[2] Glassdoor U.S. site survey, 2016
[3] https://enterprisealumni.com/news/alumni-research/value-alumni-program/

Fotó: Freepik

 

süti beállítások módosítása